Farkas Árpád Blog

Változás a brit trónöröklési rendszerben

2011-10-28T22:44:00.001+02:00

A Nyugat-Ausztráliában található Perth-ben tartják jelenleg a brit Nemzetközösségi királyság kormányfőinek kétévente esedékes találkozóját (CHOGM), amelyen az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron a brit trónöröklést érintő jelentős változást jelentett be egy sajtótájékoztatón Julia Gillard-dal, Ausztrália miniszterelnökével közösen.

Megszűnik a primogenitúra, ezentúl a királyi család nőnemű tagjai is ugyanolyan jogú trónörökösök lehetnek, mint a férfiak. Ennek értelmében tehát, ha Vilmos hercegnek és feleségének, Katalin hercegnének lányuk születik elsőként, akkor az a lánygyermek (mint legidősebb utód) lesz a trónöröklési sorrendben Vilmos után következő, akkor is, ha később egy vagy több fiuk is születik.

Szintén fontos változás, hogy eltörlik azt a szabályt, amely szerint nem válhat uralkodóvá az, aki római katolikus vallásúval köt házasságot. Természetesen maga az uralkodó eztán is anglikán kell, hogy legyen, hisz ő a mondott egyház mindenkori feje, de szabadon választhat magának akár katolikus házastársat is. Mivel az uralkodó a katolikuson kívül eddig is házasodhatott más felekezetű személlyel, arra jutott a tanácskozó tizenhat tagállam, hogy ez az elavultnak tűnő szabály is törölhető.

David Cameron büszkén jelentette be, hogy a szabályváltoztatásokat egyhangúan, a tagállamok osztatlan egyetértésével hozták meg. Az újítások érvénybe lépéséhez az Egyesült Királyságban több törvénymódosításra is szükség lesz.

Húsz éves a Blood Sugar Sex Magik

2011-09-24T12:15:00.000+02:00

1991. szeptember 24-én, azaz éppen húsz évvel ezelőtt jelent meg a Red Hot Chili Peppers Blood Sugar Sex Magik című lemeze. Ez volt az együttes ötödik stúdióalbuma, de az első, amely a Warner kiadónál jelent meg, és egyéb tekintetben is úttörő volt a BSSM, hisz a zenekar ezen a korongon dolgozott először Rick Rubin producerrel, aki az azóta megjelent összes lemezük producere volt. A zeneszámok felvétele nem egy szokványos stúdióban történt, hanem Rubin kúriájában, ami a lemezfelvétel idejére otthont is biztosított a zenészeknek a dobos, Chad Smith kivételével, akit zavartak az épület szellemjárta voltáról keringő híresztelések, így inkább nem költözött be, hanem naponta odajárt.

Leginkább persze azért fontos e lemez az együttes történetében, mert a Blood Sugar Sex Magik hozta meg a valódi világhírt a Red Hot Chili Peppers számára. A kétszázas Billboard-listán harmadik helyet ért el a BSSM, és világszerte több mint tizenöt millió példányban kelt el. Mondhatjuk, hogy a megjelenés óta töretlen népszerűségnek örvend a Blood Sugar Sex Magik, hisz a zenekar rajongói gyakran hivatkoznak etalonként erre a lemezre, ami alighanem köszönhető azoknak a zeneszámoknak (főként a Give It Away és az Under the Bridge), melyek az elmúlt húsz évben szemernyit sem vesztettek kedveltségükből.

Elkészítési javaslat

2011-09-03T12:58:00.001+02:00

Aki a fenti instrukciókat követve próbálja elkészíteni azinstant levesét, alighanem éhen marad.

Ferrari + Lamborghini = Borsodi

2011-09-01T13:07:00.000+02:00

Megújult a Borsodi sör arculata. Nem lévén fogyasztója aterméknek, nem tudom, hogy pontosan mikor, de a honapjukon olvasható, azarculatváltozásról beszámoló szöveg alapján valószínűsíthető, hogy az évelején: „Ez az év jelentős változással indul a Borsodi életében, hiszenmegújult cimkével [sic] kerül a boltok polcaira.”

A sörös doboz színvilága is átalakult ugyan valamelyest, dea legszembetűnőbb változás talán az új logó, ami egy ágaskodó lovat ábrázol.Megint csak a saját szövegüket idézem: „A Borsodi cimkéjén [sic] megjelenő lónemcsak a magyar nemzet, de a sörgyártás történelmében is hangsúlyos szerepettöltött be az elmúlt évszázadokban, így vált ikonikus szimbólummá.”

A hazai sörfőzés történelmével hadilábon álló vásárlókszámára picit ugyan részletezhetnék, hogy milyen szerepe volt a lovaknak amagyar sörgyártásban, de a honlap meglehetősen szűkszavú, úgyhogy higgyük csakel, elvégre lovas nemzet vagyunk, paripáink valamiképp biztosan összefüggésbehozhatók a sörrel is.

Első ránézésre nem tudtam eldönteni, hogy miért furcsa ez alovas logó, végül rájöttem, hogy mintha bizonyos olasz autómárkák emblémáinakfőbb vonásait vélném felfedezni benne:

Csakugyan végnapjait élné a hanglemezipar?

2011-08-31T12:04:00.005+02:00

Manapság mást sem hallani zenészektől és lemezkiadóktól, mint hogy milyen kevés lemezt tudnak eladni az illegális letöltések miatt. Az internet széleskörű elterjedését megelőzően pedig a lemezmásolásokra panaszkodtak, szóval terjesztői szemszögből egy ideje már vége a CD aranykorának. Magam azért sosem aggódtam a zeneiparban tevékenykedő művészekért, mert ha más nem, hát a koncertek majd valahogy csak eltartják őket. Azoknak viszont alighanem igazat kell adnom, akik a CD lemez fokozatos kihalásáról beszélnek.

A Red Hot Chili Peppers legújabb lemeze, az I’m with You elvileg 2011. augusztus 29-én egyes helyeken kapható kellett volna, hogy legyen, 30-án pedig már mindenhol. A hivatalos honlap is erről számol be: „I’M WITH YOU OUT NOW”, csupa nagybetűkkel. Ennek tudatában indultam útnak 30-án Budapestre, azzal a meggyőződéssel, hogy az I’m with You hazatértemkor velem lesz. Felkerestem három nagy lemezboltot, köztük egy Media Markt lemezrészlegét is, de még sehová sem érkezett meg a keresett lemez. Az egyetlen pozitív jel az volt, hogy az eladók legalább tudták, mit keresek. Telefonon felhívtam továbbá két másik lehetséges üzletet is, de ők is arról számoltak be, hogy még nincs készleten az I’m with You. Legkorábban két nap múlva ígérték.

Mindezt nem a rajongói csalódottság csillapítása gyanánt írom le, hanem azért, mert meglepőnek találom, hogy a CD-árusítás ennyire leívelőben van. Két hete is jártam ugyanis az említett Media Markt áruházban, s akkor mindösszesen két darab Red Hot Chili Peppers lemezt láttam a polcokon árválkodni. Akkor ez nem lepett meg, mert meg voltam róla győződve, hogy csak átmeneti a foghíjasság (talán épp a nagy érdeklődés okán) és bizton hittem, majd mostanra bőven fel lesznek töltve a polcok. Tegnap ugyanaz a két lemez volt az R-betűs polc idevágó szekciójában.

Eredménytelen lemezkeresésem során két, számomra ez idáig ismeretlen hanglemezboltra is találtam, ám csak a cégfeliratból tudtam meg, hogy mivel foglalkoztak az üzletek, ugyanis mindkettő be volt zárva és a kihaltságukból ítélve nem tegnap húzták le a rolót. A hatalmas Media Markt-ban sokan voltak, de a CD-knél viszonylag kevesen. A másik, szintén nagyméretű, de kizárólag hanglemezboltban nem volt tolongás.

Nem célom az értetlenkedés, tudvalévő, hogy miért estek vissza a lemezeladások. De ugyan mi lesz azokkal a zenebarátokkal, akik tíz vagy húsz év múlva is szeretnének CD-ket hallgatni? Hol lehet majd lemezt vásárolni? Vajon a kiadók fognak még egyáltalán CD-ket gyártatni? Mostanában kezd újraéledni a bakelitlemez-hallgatás. Akár ahhoz is visszatérhetünk (hallottam olyan vélekedéseket, melyek szerint a jó minőségű bakelit szebben szól, mint a CD), de valamilyen formátumú lemezre mindenképp szükség lesz, mert a számítógép merevlemezén és a hordozható zenelejátszó memóriáján tárolt zenefájlok, még ha legálisan lettek is letöltve, nem pótolhatják azt az érzést, amit a zenerajongó számára a lemeztokba csúsztatott füzetke olvasgatása és a lemez lejátszóba helyezése nyújt.

Buddy Guy 75 éves

2011-07-30T11:29:00.016+02:00

Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Buddy Guy, amerikai blues zenész. A már több mint fél évszázada aktív gitáros és énekes egyike a műfaj élő legendáinak, s számos nagynevű zenésztársa tartja etalonnak, Eric Clapton például minden kétség nélkül a legjobb élő gitárosnak titulálta Buddy Guy-t.

Először lemezen a Junior Wells nevével fémjelzett, 1965-ben megjelent Hoodoo Man Blues című albumon lehetett hallani Buddy Guy-t. Nem sokkal követte ezt a korongot az 1968-as A Man and the Blues című, amely Guy első komoly önálló albuma volt.

Legutóbbi, 2010-es lemeze a Living Proof, melyen élő bizonyítékát adja annak, hogy az évek múltával zenéje cseppet sem öregszik, talán éppen ellenkezőleg. A Living Proof Buddy Guy huszonhatodik stúdióalbuma, amit nemcsak rajongói, de a szakma is díjazott: az ötvenharmadik Grammy-díj átadó gálán Guy e lemezzel elnyerte a legjobb kortárs blues-albumnak járó díjat. Az egyik jeles vendégművész Carlos Santana a Living Proof-on, a másik pedig B. B. King, akivel Guy a Stay Around a Little Longer című számban eddigi pályafutásukra és életútjukra visszatekintve fejezi ki elégedettségét.

Buddy Guy születésnapja alkalmából talán azt volna a legbölcsebb kívánni, hogy a chicagói blues mestere ne csak egy „kicsivel tovább”, hanem még nagyon sokáig szórakoztathassa közönségét.

Zugfelvétel a The Adventures of Rain Dance Maggie videoklip forgatásáról

2011-07-28T12:33:00.001+02:00

A Red Hot Chili Peppers augusztus 30-án megjelenő, I’m With You című lemezének július18-án jelent meg az első kislemeze, amin hallható a The Adventures of Rain Dance Maggie című zeneszám (egyszersmind a kislemez névadója). Ehhez a dalhoz készítenek elsőként videoklipet, amely már leforgatásra került, ám a megjelenés még várat magára. Viszont felkerült az internetre az alább látható, nem mindennapi videó, amiben egy szemfüles brit rajongó egyszerűen besétált a klipforgatás helyszínére.

A bejutásának körülményei ugyan nem láthatók a felvételen, s a klipforgatásból sem sikerült sokat rögzítenie, ám a videó vége felé (kb. 2:55-től) telefonálást tettetve sikerült úgy átsétálnia a stúdión, hogy a telefonja kamerájával valamennyit fel tudott venni a forgatásból. Igaz, csupán nagyon kevés látszik az átsétálás során megörökített képeken, de láthatóak a színpadon a zenekar tagjai és az őket körülálló stáb.

A rajongói leleményesség olykor meglepő eredményeket hozhat.

Vilmos herceg órája

2011-07-11T13:51:00.002+02:00

Vilmos herceg és felesége, Katalin első hivatalos tengerentúli útja Észak-Amerikába vezetett, ahol előbb kanadai városokban tették tiszteletüket, majd rövidebb időre leutaztak az Egyesült Államokba is. Az eseményt természetesen fokozott médiafigyelem követte, a pár nyilvános megjelenéseiről számolatlanul kerültek fel a fényképek a világhálóra. Ezen fotók legtöbbjén jól látható Vilmos csuklója s az azon viselt fémcsatos óra. A szíj típusán felül az is kivehető a képeken, hogy kékes a számlap (talán a lünetta is), és maga az óra egy viszonylag sportos darab, de – minekután a képek a herceg egészét igyekeznek bemutatni s nem csupán a csuklóját – ennél többet nem tudtam megállapítani.

Nem volt hát választásom, feltettem a kérdést kedvenc órafórumomon, rémélvén, hogy már más is töprengett rajta. A tok formájából ítélve felötlött bennem a búváróra gondolata, de lehetetlenségnek tűnt bármi közelebbire rájönni az elérhető képek alapján. Szerencsére a válasz nagyon hamar megérkezett, mi több, azt is láthattam, előttem már más is nyitott fórumtémát, mely a hercegi órát hivatott megvitatni. Vilmos herceg karórája egy kvarcszerkezetes Omega Seamaster Professional, melyet édesanyjától, a néhai Diana hercegnétől kapott ajándékba. Egyes fórumozók szerint Vilmos már több mint tíz éve folyamatosan viseli a Seamaster-t, s kizárólag ebben az órában látni. Még az esküvőjén is e sportóra volt a karján, ami, tekintve az alkalom ünnepélyességét, elárul valamit az óra érzelmi értékéről.

Vilmos Omegája egy középméretű modell (létezik belőle szélesebb is), melynek tokátmérője 36,24 mm – jóval kecsesebb, mint a legtöbb búváróra. Az Omega 1538-as kvarcszerkezetével működő időmérő 300 méterig vízálló, koronája pedig csavaros rögzítésű. Az idő mellett a dátumot is kijelzi. Valódi búváróra lévén a Seamasterben van héliumszelep, és természetesen forgatható a percskálával ellátott lünettája.

A herceg nem tartozik az Omega hivatalos nagykövetei közé, noha kétségkívül jelentős népszerűsítő erővel bírna.

Süssön becsomagolt sütőben!

2011-06-17T15:40:00.001+02:00

Az alábbi instrukciót egy előkészített, de otthoni sütést igénylő „gyorsétel” csomagolásán olvastam:

„Tegye a lasagne-t a csomagolásában előmelegített sütő középső rácsára és süsse kb. 25 percen keresztül…”

Veled vagyok

2011-06-06T23:20:00.001+02:00

A Red Hot Chili Peppers honlapján megjelent a rajongók által réges-rég várt bejelentés, miszerint az új lemez 2011. augusztus 30-án (kedden) fog megjelenni. Mostanra a cím is ismert: I’m With You.

Ezenfelül az alábbi fotó is felkerült az együttes Facebook oldalára:

A fényképet a banda basszusgitárosának fényképezéssel foglalkozó lánya, Clara Balzary készítette, s azért különösen érdekes a felvétel, mert ez az egyik első hivatalos fotó a zenészekről, amin látható Josh Klinghoffer, az új gitáros, aki az együttes tagjaként első ízben lesz hallható az I’m With You című lemezen.

Hány Hendon College van Londonban?

2011-05-29T01:15:00.001+02:00

Egy nyelviskola honlapját böngésztem a közelmúltban, amelyen minden ott tanító tanárról olvasható egy rövid bemutatkozó szöveg. Az egyik oktató a következőt írta: „egy évet Londonban éltem, ahol üzleti angol és marketing részidős képzésen vettem részt egy Hendon College nevű főiskolán…”

Eszerint tehát több főiskolát is így hívnak az Egyesült Királyság fővárosában. Bajos lehet különbséget tenni közöttük.

Háziegér. Vagy irodai.

2011-05-09T12:54:00.002+02:00

A címbéli egér nem a Mus musculus néven is ismert háztáji rágcsálóra utal, hanem a számítástechnikai eszközre. Az előző egér sajnálatos elhalálozása miatt nemrég újat kellett beszereznem, melynek alján a következő feliratot helyzeték el:

For home or office use

Azaz: otthoni vagy irodai használatra. Én az otthonomban használom, tehát nem szegek előírást, de vajon mi történne, ha teszem azt egy bevásárlóközpont információs pultjában vagy netán egy szálloda recepcióján csatlakoztatnák a mondott eszközt számítógéphez? Talán egy darabig működne, bár az efféle helyeken a szigorú előírások miatt nagyobb gondot fordítanak az egérmentességre.

Kész a lemez!

2011-04-28T21:34:00.002+02:00

Mint azt a Funkyforum rajongói oldal hírül adta, a Red Hot Chili Peppers elkészült új lemezével. Ez lesz a Los Angeles-i banda tízedik stúdióalbuma, melynek egyelőre nincs címe, de az együttes dobosa, Chad Smith egy interjúban elmondta, hogy várhatóan augusztus utolsó hetében fog megjelenni.

Ed O’Neill 65 éves

2011-04-12T07:00:00.008+02:00

Ma ünnepli hatvanötödik születésnapját Ed O’Neill. Isten éltesse!

Ifj. Edward (Phillip) O’Neill 1946. április 12-én született Youngstown városában, ami az Amerikai Egyesült Államokbeli Ohio államban található. Noha manapság színészként ismert, több dologban is kipróbálta magát, mielőtt kikötött végső hivatása mellett, például tanított szülővárosában, de ifjú éveiben focista is volt, akárcsak Al Bundy, a leghíresebb karakter, kinek Ed karrierje során a bőrébe bújt.

Ugyan O’Neill az 1970-es évek óta főállású színész, a világhírnévre a kilencvenes évekig várnia kellett, amit a tizenegy évadot futott Egy rém rendes család című sorozat hozott meg számára. Ed O’Neill-t Al Bundy-ként TV-nézők milliói ismerték és kedvelték világszerte; helyesebben: ismerik és kedvelik, ugyanis a Rém rendes család ismétléseit – töretlen népszerűségének köszönhetően – még ma is sok országban vetítik.

A Rém rendes család végeztével Ed O’Neill megmaradt főként sorozatszínésznek, ám a XXI. század első éveiben játszott szerepei nem hoztak számára olyan mértékű sikert, mint a faragatlan cipőboltos alakítása. Karrierje során sokszor játszott rendőrt, néha filmen (Portyán; Kutyám, Jerry Lee), néha pedig sorozatokban, mint például a New York sűrűjében (Big Apple) című bűnügyi sorozatban, vagy az ahhoz meglehetősen hasonló Dragnet-ben – ezek egyike sem élt meg két évadnál többet. Aztán 2009-ben elindult a Modern Family, amely újra méltó módon sikeressé tette Ed O’Neill-t: a közönség imádja a Modern Családot, és már biztos, hogy lesz harmadik évad is.

O’Neill és felesége, Catherine Rusoff már huszonöt éve házasok. Amikor Ed nem forgat, akkor a brazil Jiu-jitsu küzdősportnak él, amit eredményesen gyakorol, lévén 2007-ben feketeöves lett. Több évtizedes kitűnő színészi teljesítményének idén egy csillag lesz a jutalma a Hollywoodi Hírességek Sétányán.

Robotporszívó, a lusta ember legjobb barátja

2011-04-06T22:49:00.001+02:00

Nem mondhatnám, hogy különösképp járatos volnék a takarítógépek világában, talán ezért is lepett meg, amikor nemrég egy műszaki áruház reklámkiadványát lapozgatván értesültem a Samsung Navibot létezéséről, amely a dél-koreai, elektronikai cikkeket gyártó cég robotporszívója. Egy porszívó, ami önállóan dolgozik, emberi beavatkozás nélkül! Valahogy akképpen működik a robotporszívó, mint azok az elektormotor hajtotta játékautók, amik irányt váltanak, valahányszor ütköznek valamivel.

A Samsung Navibot ennél azért természetesen jóval intelligensebb, mint ahogy azt a gyártó szakszerűen kifejti:

A tetején elhelyezett percenként 30 képkockát rögzítő kamerával feltérképezi a lakást, így a Navibot képes megjegyezni a takarítás útvonalát, és kiszámítani, hogy épp merre jár a lakásban. A percenként 30 képkockát rögzítő kamerával fényképeket készít a mennyezetről, és ezek alapján tájékozódik.

Zseniális találmány, még akkor is, ha a hatékonysága egyelőre nem vetekedhet a kézi erővel mozgatott porszívókéval. Egy gyors videó-keresés után a találati listából azt is megtudtam, hogy nem a Samsung az egyetlen gyártó, amely robotporszívót készít: még minimum egy hasonló készülék létezik, iRobot Roomba néven.

Raliban a borulás gyakoribb, mint a borítás

2011-03-29T23:31:00.001+02:00

„Sok pályán versenyeztem már Európában 21 év alatt, és valamennyi helyszínen szinte az összes kanyar ugyanolyan. Ralizás közben talán ugyanazt a szakaszt teljesíted újra, de a borítás mindig más, minden egyes alkalommal.” – olvasom az idegen nyelvről magyarra fordított szöveget egy motorsporttal foglalkozó szaklapban.

Talán szerencsésebb lett volna, ha a fordító borítás helyett az útfelület kifejezést használja, hisz rengeteg olyan rali verseny van, ahol a gyorsasági szakaszok semmiféle borítással (=útburkolattal) nem rendelkeznek, hanem kavicson, murván száguldanak a versenyzők.
(A rali rajongóinak jó része éppen azt szereti az autóversenyzés e szakágában, hogy ritkán van aszfalt, s a versenyzőpárosnak a stopperórán kívül a természet erőivel is meg kell küzdenie.)

FYI, mostantól „hivatalos” szó az OMG

2011-03-25T19:05:00.001+01:00

Sokakat megbotránkoztató hír, hogy az Oxfordi Egyetemi Kiadó egynyelvű angol szótárának legújabb verziójába belekerültek olyan, eddig csupán az internetes „chat-nyelvből” ismert rövidítések, mint az OMG (oh my god), az FYI (for your information) vagy a LOL (laughing out loud).

Először azt gondoltam, hogy OMG, ezeknek talán nem volna helyük az Oxford szótárban, de aztán gyorsan arra jutottam, hogy mégsem a tiltakozók és botránkozók oldalára állok. A Twitter és egyéb internetes szolgáltatások felhasználói szinte kivétel nélkül használják ezeket a kifejezéseket, de akik elvből nem használják (például jómagam), azok is habozás nélkül megértik őket (más kérdés, hogy mit gondolnak használatukról). A LOL és egyéb akronímok tehát tagadhatatlanul léteznek. S létező szavakként ugyanolyan joguk van szerepelni a szótárban, mint a nyelvben több száz éve jelen lévő társaiknak.

Hugh Laurie: Let Them Talk

2011-03-23T23:30:00.000+01:00

Hugh Laurie napjaink egyik legismertebb sorozatszínésze, akit a Doktor House című kórházsorozat pillanatok alatt világhíressé (és egyszersmind egy picit amerikaivá is) tett. Magam jobb szeretek angol vígjátékszínészként gondolni rá – a Majd a komornyik-ban (Jeeves and Wooster), valamint a Fekete Vipera harmadik évadjában nyújtott alakításai teszik számomra igazán jelentős színésszé.

Laurie eddigi szerepei is bizonyítják, hogy igen sokszínű egyéniség, ám most a színész rajongói egy újabb oldaláról ismerhetik meg a sántikáló orvost: Hugh Laurie blues zenésznek áll! Igaz, zenei tehetsége eddig sem volt ismeretlen a közönség előtt, elég csak a főként a kilencvenes évek első felében rögzített Egy kis Fry & Laurie című szkeccs-show-ra emlékezni, amelyben megcsillantotta zongoratudását. Eddig főként hobbizenészként ismerhettük, ám a közeljövőben a Warner lemezkiadó megjelenteti első lemezét.

(A House-rajongóknak azért attól nem kell tartaniuk, hogy a zenei sikerek majd főállású muzsikussá teszik kedvenc színészüket, hisz napjainkban a lemezeladások finoman szólva sem szárnyalnak.)

Tizenöt zeneszám lesz a május 9-én megjelenő Let Them Talk című lemezen, amely az Amazonon már előrendelhető. A hamarosan megjelenő album a New Orleans-i stílusú blues jellegzetes jegyeit fogja magán viselni. Egy zeneszám ingyenesen letölthető Hugh Laurie zenei honlapjáról.

Cheeseburger

2011-03-17T13:54:00.002+01:00

Talán túlontúl régimódi megközelítés ez, de azt hiszem, az alant látható ételfelirat nyugodtan lehetne sajtburger, hisz nem márkanévről van szó, s noha a termék nem Magyarországon készült, el van látva az összes szükséges magyar nyelvű tájékoztató felirattal.

Érdekesség, hogy még a McDonald’s gyorsétterem is magyarította a kérdéses táplálékot:

Kate Middleton nem a Windsor-ház szülötte!

2011-03-15T18:46:00.000+01:00

Az Athenaeum Kiadó nemrég kiadott egy önéletrajzi könyvet, amely Kate Middletonról, Vilmos walesi herceg menyasszonyáról szól. A könyv címe „Kate: Hercegnő születik”.

Kate Middleton azonban nem lesz hercegnő, annak ugyanis valóban születni kell, akárcsak hercegnek. Vilmos, Kate jövendőbelije herceg, hisz a Windsor-ház sarja, II. Erzsébet királynő unokája. Kate Middleton csak akkor lehetne hercegnő, ha Vilmos testvére lenne, de mivel a felesége lesz, így a hercegné cím fogja megilletni.
(Károly herceg első felesége, Diana sem hercegnő volt, hanem hercegné.)

A hibás címhez képest már csupán aprócska tévedésnek tűnik a fenti botlás megismétlése a könyv hátoldalán olvasható kedvcsináló-szövegben: „Kate Middleton minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, melyet elvárhatunk Nagy-Britannia eljövendő királynőjétől…” Eljövendő királynő? Aligha. Nagy-Britannia (helyesebben: az Egyesült Királyság) trónján biztosan férfi uralkodó fogja követni II. Erzsébetet: Károly vagy Vilmos herceg. Amikor Vilmos király lesz, a felesége királyné.

Kiterjedés

2011-03-05T21:00:00.001+01:00

Magam sem tudom már, miféle kattintgatások folyományaként, de nemrég azon kaptam magam, hogy egy számítógépekkel kereskedő webáruház kínálatát böngészem, és e tevékenység során figyeltem fel a – vélhetően kizárólag kereskedelmi céllal létrehozott – honlap meglehetősen furcsa szóhasználatára.

„Kiterjedés.” Igen, valóban jelenthet ez akár méretet is, ebben mindnyájan biztosak lehetünk, kik a magyart mondjuk anyanyelvünknek. De ha már ragaszkodtak a kétségtelenül igen mesterkélten ható kiterjedés szó használatához, akkor hogy fordulhatott elő, hogy közvetlenül ez alá tömeg helyett súlyt írtak?! Arról nem is szólván, hogy az üzemidő rubrikában üzemidő, tehát valamilyen időadat (órák avagy percek) helyett az akkumulátor típusát tüntették fel.

Elhunyt az utolsó veterán

2011-03-03T19:53:00.000+01:00

Néhány napja, 2011. február 27-én távozott az élők sorából Frank Woodruff Buckles, aki az első világháború utolsó amerikai veteránja volt. A 110 évet megélt Buckles 1901 februárjában született, s mindössze tizenhat éves volt, amikor tanulmányait félbeszakítva belépett a seregbe.

Visszaemlékezése szerint egy nappal sem látszott többnek tizenhatnál, így első próbálkozásai alkalmával elhajtották. Aztán mégis felvételt nyert és lehetősége nyílt megtapasztalni a háború szörnyűségeit, igaz, ő maga a nyugati front árkai mögött teljesített mentősofőri szolgálatot, tehát nem volt kitéve a legszörnyűbb harcoknak, de „látta a háború eredményeit”.
(Buckles élettörténetét részletesebben ismerteti a Washington Post nekrológja.)

Mivel a Veterán Ügyek Minisztériumát 1930-ban alapították, így az első világháborúban szolgált amerikaiakról nincsenek egészen pontos adatok. Ennek ellenére nem sok kétség fér ahhoz, hogy Frank Buckles volt az utolsó veterán, ugyanis amikor „megörökölte” e címet elődjétől, nagy médiafigyelem összpontosult rá, rajongói levelek tucatjait kapta, nagyon valószínű tehát, hogy ha akadt volna még egy élő amerikai, aki részt vett a háborúban, jelentkezett volna.

Frank Buckles halálával kettőre csökkent azon élő személyek száma, akik érintettek voltak az első világháborúban. Egy ausztrál férfi és egy brit nő az ismert élő veteránok, akik hasonló korúak: 109 és 110 évesek.

Mióta mag a mazsola?

2011-02-26T13:05:00.002+01:00

Eddig úgy tudtam, a mazsola nem más, mint szárított szőlő. A szőlő pedig gyümölcs, aminek általában valamiféle magvak vannak a közepében, de furcsamód ezek rendszerint hiányoznak a mazsolából. Eszerint a mazsola aszalt szőlő. Van ugyebár aszalt sárgabarack, amit nemes egyszerűséggel aszalt sárgabaracknak neveznek, az aszalt szőlő viszont a mazsola névre hallgat. Ám ebbéli hitemben megingat az alábbi fotón olvasható szöveg.

„Nyomokban egyéb olajos magvakat tartalmazhat.”

Lehet, hogy rosszul tudtam, s a mazsola valójában egy magfajta?

Pisztácia, napraforgó és mazsola.

Prufrock énekét dúdolván

2011-02-24T17:07:00.001+01:00

T. S. Eliot egyik legismertebb költeménye a J. Alfred Prufrock szerelmi éneke (The Love Song of J. Alfred Prufrock) című vers, melyet Kálnoky László fordított magyarra.

A műben többször is olvasható az alábbi két sor:

In the room the women come and go
Talking of Michelangelo.

Ezt Kálnoky ekképp ültette át ékes anyanyelvünkre:

A teremben sétálgatnak a ladyk,
És Michelangelót dicsérik.

Nemrég utazás közben eszembe jutott a költemény, ám akárhogy is gondolkodtam, nem emlékeztem rá, hogy hangzik magyarul a versnek e két híres sora. Előálltam hát a magam verziójával:

A teremben a nők jönnek-mennek,
S Michelangelóról csevegnek.

An Oral Visual History by the Red Hot Chili Peppers

2011-02-19T19:36:00.000+01:00

A közelmúltban úgy döntöttem, nem várom meg, amíg magyarországi könyvesboltokban is kapható lesz a Red Hot Chili Peppers tavaly későősszel megjelent, An Oral/Visual History című önéletrajzi könyve, hanem inkább szert teszek rá az interneten keresztül.

Nem jelentett túl nagy dilemmát, hogy honnan rendeljem meg, a Bookline webáruháza ugyanis nagyjából kilencezer forintért kínálja a kötetet, míg az Amazon.com-on beszerezhető 21 dollárért, ami durván számítva négyezer forint, tehát még az Egyesült Államokból való ideszállítással együtt is csak alig több mint féláron megkapható. Tulajdonképp nem is értem, hogy képes az Amazon ilyen méltányos áron kínálni a könyvet, ugyanis gyárilag bele van nyomtatva a kötetbe, hogy 39,99 dollár volna az ára, de mindegy is, vásárlói szempontból igazán örömteli, hogy 21 dollárért adják 39 helyett.

Tizenhárom nap alatt meg is érkezett a csomag az Atlanti-óceán túlfeléről, bőven az ígért szállítási határidőn belül. Elolvasni még nem jutott időm, ám az eddigi belelapozások mindegyike igen pozitív élményt jelentett. Mint az az alábbi fotókon látható, a könyv afféle képes album is. A fényképek közt sok olyan szerepel, ami eddig máshol még nemigen volt látható, így egy rajongó számára már pusztán a képanyag is ereklyévé teszi az Oral/Visual History című könyvet. Ami pedig a szöveget illeti, annak döntő hányada közvetlenül a zenekar tagjaitól származik. A bekezdések elején szerepel egy betű (A, J, F, C), a tagok keresztnevének első betűje, amely jelzi, hogy épp melyik zenész visszaemlékezését olvassuk.

Különösen hasznosnak tartom a könyv legvégén szereplő „timeline” részt, ami kronologikus áttekintést nyújt az együttes tevékenységéről. A Red Hot Chili Peppers által kiadott összes lemezt nem birtokoló rajongók számára szintén jól jöhet az ugyanitt fellelhető diszkográfia, amely felsorolja a zenekar összes lemezét, az azokon hallható dalokat, és még kiadási adatokkal is szolgál.

A Facebook idővel az öregek szórakozása lesz

2011-02-13T22:56:00.000+01:00

A Facebook népszerűségét, azt hiszem, nem kell hosszasan bizonygatni, lévén ismertek az oldal látogatottsági adatai – eddig félmilliárd felhasználóról szóltak a számok, ám 2011 januárjától már a hatszázmilliót is meghaladja a Facebook felhasználóinak száma.

Egyelőre töretlennek és megállíthatatlannak tűnik az Arckönyv térhódítása. Noha nem vagyok jövendőmondó, mégis azt hiszem, hogy a Mark Zuckerberg által (társ)alapított vállalkozás nem őrzi meg népszerűségét a végtelenségig. Félreértés ne essék, nem a közösségi oldal ellen (vagy mellett) kívánok érvelni, csupán azt mondom, hogy a némi túlzással a fél világ által használt Facebook előbb-utóbb valószínűleg el fog kezdeni veszteni a közkedveltségéből.

Az ok pofonegyszerű: egyszer minden divatnak vége szakad. Nem állítom, hogy racionális és tisztán praktikus okokra nem vezethető vissza a Facebook egyes szolgáltatásainak használata, de alighanem mindnyájan egyetértünk abban, hogy a felhasználók – kiknek zöme a reklámok célcsoportját is képező 15-35 éves korosztályhoz tartozik – jelentős része a kíváncsiságnak és az aktuális web-trendeknek engedve regisztrált az oldalra.

Azonban nem is olyan sokára eljön az az idő, midőn a XXI. század szülöttjei egy jelentős részét képezik majd az internetező tömegnek, s nekik valami újra lesz szükségük. Hisz amit a szülők használnak és kedvelnek, az általában egy tinédzser szemében nem „menő”. Talán nem elég jó a fantáziám, de aligha tudom elképzelni, amint mondjuk 2025-ben egy akkor 14 éves fiú vagy lány lelkesen és izgatottan regisztrál a környezetében élő összes öreg által használt Facebook-ra.

A mai gyerekeknek bizonyára meglesz a maguk online mulatsága. Kíváncsi vagyok, hogy a közösségi médiát napjainkban legnagyobb lendülettel használók vajon követik-e majd az új idők divatjait.

Szókollázs készítése egyszerűen

2011-02-09T13:27:00.000+01:00

Az interneten szép számmal találni olyan cikkeket és blog bejegyzéseket, melyeket nem díszít ugyan egy fénykép sem, de az olvasó számára mégis akad néznivaló: a szövegben olvasható szavak esztétikus kollázsa. Nem lévén jártas a fejlett képszerkesztő szoftverek használatában, azt hittem, egy ilyen szókollázs elkészítése bonyolult és az átlag felhasználó nem képes rá. Ám rá kellett jöjjek, hogy ez nincs így, ugyanis egy gyors keresést követően az első találatok közt akadtam rá a Wordle nevű online alkalmazásra, ami egykettőre szókollázst varázsol a beírt szövegből.

Ez az ingyenesen használható kollázs-készítő alighanem kielégít (szinte) miden igényt, hisz nem csupán a szövegből kapott kollázs színét és betűtípusát lehet konfigurálni, de olyan beállításokra is lehetőség van, mint a kollázsban szereplő maximális szószám megadása, vagy annak beállítása, hogy az egymás mellé dobált szavak milyen rendezőelv szerint legyenek pozícionálva (főként függőlegesen, inkább vízszintesen, vagy teljesen össze-vissza). A kész kollázst ki lehet nyomtatni, de lehetőség van elmenteni a nyilvános kollázs-tárba is – ez esetben a nyilvánosság szeme elé tárhatjuk művünket.

Schwa sosem lehet hangsúlyos!

2011-02-09T02:57:00.001+01:00

A fenti kép tárult nemrég a szemem elé, mikor a Google keresőbe az angol rugged melléknevet gépeltem be, képkeresés céljából. Nem kattintottam rögtön a képekre, hanem a „mindent keres” funkció működése mellett írtam be a mondott szót, s a brit Google – némi meglepetésemre – első találatként a fent látható szótárbejegyzést dobta ki.

Ha egy angolnyelv-tanuló nem ismerné a szó helyes kiejtését, s e szótári bejegyzés fonetikus jeleire hagyatkozna, az angol hangtan egyik alapszabályát szegné meg. A hiba nem a hangsúlyban, hanem a fenti szótári bejegyzés szerinti hangsúlyos magánhangzóban keresendő: az angol nyelvben a schwa (ə) hang szigorúan reduced vagy weak, azaz hangsúlytalan magánhangzó. Ez természetesen nem olyasmi, amit mindenkinek alapvetésként kell tudnia, ám egy lexikográfusnak (mégha online szótárt szerkeszt is) talán illene tisztában lennie vele.

A rugged helyes átirata: /ˈrʌgɪd/

WeWOOD – „Vegyél egy órát. Mi ültetünk egy fát.”

2011-02-05T15:33:00.001+01:00

A fából készült karóratok ötlete nem tetszik teljesen újként az órarajongók körében. Elég csak a Tissot által 1989-ben gyártott WoodWatch-ra gondolni, vagy a Brior gyárra, amely ma is készít fatokos karórákat. A közelmúltban egy amerikai cégbe botlottam az interneten, a WeWOOD-ba, akik ugyan kevésbé sorolhatók az óragyártás élvonalához, ám az órák világából ez idáig hiányzó komponenst adnak marketingjükhöz: a környezettudatosságot.

A Los Angeles városában székelő cég reklámszövege („Vegyél egy órát. Mi ültetünk egy fát.”) nem sok kétséget hagy a vásárlás szükségességén morfondírozó természetvédőkben. A WeWOOD ugyan azzal is igyekszik ellenállhatatlanná tenni óráit, hogy arról próbálja meggyőzni honlapjának látogatóit, minő csodás érzés a fa természetessége, illetve az, hogy az óra együtt lélegzik viselőjével, ám a környezetét óvni próbáló vásárló számára alighanem fontosabb a cég faültető ígérete. A WeWOOD együttműködésben áll az American Forests non-profit szervezettel, s annak Global ReLeaf nevű kezdeményezéséhez csatlakozván fákat ültettet minden eladott óra után.

Igazán jól hangzik. Bár még jobb volna, ha az óravásárló valami módon ellenőrizni tudná a saját fáját. Félreértés ne essék, nem a szkepticizmus beszél belőlem, elhiszem, hogy tényleg ültetnek egy fát, ha eladnak egy órát, csak mégis jó volna, ha a vásárlóiknak adnának valami kézzelfogható bizonyítékot erre nézvést. Egy fotót a facsemetéről, vagy legalább egy díszes oklevelet, amelyben leírják, hogy az óravásárló egy fával hozzájárult bolygónk megmentéséhez. Ily mód személyesebbé válna az egész, kicsit talán akképp, mint amikor valaki örökbe fogad egy állatot az állatkertből, s néha kap a pártfogoltról fényképet meg helyzetjelentést.

A WeWOOD abszolút faórákat készít, hisz nem csupán a tokjaik, de időmérőik szíjai is fából készülnek. Az árak 119 és 139 amerikai dollár között mozognak, a honlapjukon keresztül lehetőség nyílik azonnal meg is rendelni a kiszemelt faterméket.

Alapjában véve kétféle órát gyártanak: kerek tokos, analóg számlaposat és négyszögletes tokba ültetett kronográfot, ami a koronán felül négy nyomógombbal is rendelkezik, melyeknek rendeltetéséről a termékeket ismertető lap szemérmesen hallgat. Bőséges óratechnikai információval nem látja el a WeWOOD leendő vásárlóit. Nem derül ki például az sem, milyen anyagból készül az órák üvege, s hogy karcmentes-e. Leírásaikból mindössze annyit tudni meg, hogy Miyota szerkezet dolgozik a faburkolat alatt.

Dezső és Kornél

2011-01-24T12:44:00.000+01:00

A minap nagy lelkesedéssel láttam neki a házi könyvtár átfésülésének, hátha találok egy Esti Kornél kötetet Kosztolányitól. Nem jártam sikerrel, viszont a kezembe akadt egy a Fabriczy Kornél kisebb dolgozatai címet viselő mű, melyet Rózsaffy Dezső fordított.

Majdnem.

Csiripelő Bolha

2011-01-14T01:00:00.000+01:00

A Red Hot Chili Peppers rajongói egy ideje lázban égnek: a huszonnyolc éve működő amerikai zenekar négyéves szünet után idén új lemezt fog kiadni. Nem csoda, hogy mindenki, akit érdekel a kaliforniai banda munkássága, türelmetlenül várja, milyen lesz a későtavaszra vagy nyárra ígért lemez, amin ráadásul először hallhatjuk majd, hogy miként tud együtt dolgozni az összeszokott hármassal Josh Klinghoffer, a zenekar új gitárosa.

A rajongók az új lemez munkálataival kapcsolatos információéhségét eddig leginkább a dobos Chad Smith által el-elejtett apróbb megjegyzések csillapíthatták, ám mostantól ez talán másként lesz, ugyanis Flea, a basszusgitáros regisztrált a Twitterre. Már meg is kapta a „Verified Account” plecsnit, azaz nem férhet kétség ahhoz, hogy csakugyan a Red Hot Chili Peppers alapító tagja csiripel flea333 néven. Flea ugyan nem sok tweet-et írt eddig, de máris több mint nyolcezer követőt tudhat magáénak.

Remélhetőleg e csatornán keresztül „élőben” látja majd el információval a rajongókat a lemezmunkálatok során.

Fizess az óráddal!

2010-12-30T23:57:00.000+01:00

Az elmúlt század második felében (mondjuk a ’60-as évek legvégén vagy a ’70-esek legelején) a kvarcóra megjelenése nem csupán az óragyártás addigi tradícióit változtatta meg örökre, de az új technológia színre lépése egyúttal azt is jelentette, hogy a gyártók számos új, addig karórában ismeretlen elektronikus funkciót kísérelhettek meg az időmérők tokjaiba gyömöszölni. Hallhatunk már számológéppel, sőt mi több, mini televízióval egybeépített karóráról is. Mint nemrég megtudtam, már olyan óra is létezik, mellyel fizetni lehet.

Ha jól értem, az órával való fizetést a MasterCard PayPass technológiája teszi lehetővé, amelynek magyarországi működése mögött a TakarékPont nevű pénzügyi intézet áll. A részletek elolvashatók a hivatalos honlapon. Ami az órát illeti: egy olyan időmérőről van szó, aminek belsejében egy bankkártyához tartozó chip van, amely az idő kijelzésén felül fizetésre is alkalmassá teszi.

A honlapról elérhető használati utasítást megnyitva látszik, hogy a mobiltelefonok SIM-kártyájához meglehetősen hasonló kártyát az óra koronával szembeni oldalán, azaz a kilencesnél kell behelyezni. A karóra-bankkártyát elfogadó üzletek száma kellően nagy, bár a budapesti órával fizetők ezúttal is előnyben vannak: néhány vidéki városban is használható ugyan az óra-bankkártya, de ezek száma eltörpül a fővárosi elfogadóhelyekhez mérten.

Az órával fizetős szolgáltatást ismertető PDF-fájlban szerencsére még az óra műszaki adatait is meg lehet lelni (máskülönben igen keveset tudni az időmérőről):

5. Óra adatok

Tok:
• Szélesség: 42,70mm
• Hossz: 53,00mm
• Magasság: 15,50 mm
• Számlap átmérő: 27,50 mm
• Teljes magasság:257,5 mm
• Súly: 41 g

Anyagok:
• Tok: ABS
• Hátlap: ABS
• Üveg: akril üveg a dátum felett nagyítóval
• Tárcsa: rozsdamentes acél és poliuretán
• Korona: rozsdamentes acél
• Poliuretán

Szerkezet: Seiko Epson VX82E
Elem: SR621SW

(Feltételezem, hogy a műszaki leírás készítői (avagy fordítói) a „tárcsa” szó használatakor az óra lünettájára gondoltak.)

Jóllehet, márkajelölése nincs, de végső soron szerkezetét tekintve egy Seiko kvarcóráról van szó, amelyet a fenti képen látható hat verzióban forgalmaznak. A Seiko elpusztíthatatlanságát ismerve kijelenthető, hogy az elem hajtotta óra megbízhatósága bizonyára semmi kívánnivalót nem hagy maga után, ám elképzelhető, hogy a tokozás kevésbé áll majd ellen az idő vasfogainak. A karóra nem vízálló – hacsak nem felejtették el megemlíteni, hogy az –, ami érthető is, hisz az ember viszonylag ritkán mártja folyadékba a bankkártyáját.

Mick Jagger 17 évig kérette magát

2010-12-20T20:16:00.000+01:00

A néhány nappal ezelőtt befejeződött Larry King Live című tévéműsor producere, Wendy Walker nagylelkűen felajánlotta az egykori program iránt érdeklődőknek, hogy saját Facebook-oldalán válaszol Larry King 25 évig futott interjúműsorával kapcsolatban bárminemű kérdésre. Nem haboztam hát, rövid gondolkodás után feltettem saját kérdésem.

Kit volt a legnehezebb meggyőzni, hogy eljöjjön a műsorba? Alig több mint egy nap telt el, és a producer máris válaszolt: Mick Jagger bizonyult a legszívósabbnak az interjúfelkéréseknek való ellenállás terén. Tizenhét évig kellett győzködniük az angol zenészt.

Obama a MythBusters-ben

2010-12-08T21:58:00.000+01:00

Adam Savage és Jamie Hyneman Állítólag… című tévéműsora világszerte kedvelt és hazánkban is nagy népszerűségnek örvend, talán azért, mert néha sokak által terjesztett és igaznak vélt városi legendákról rántják le a leplet, máskor közérthető módon ismertetnek tudományos témákat.

A MythBusters legújabb részében a műsor készítői meghívást kapnak a Fehér Házba és maga az elnök, Barack Obama is feltűnik az epizódban. A műsorban azt a 2006-ban már tesztelt, archimédeszi legendát fogják újra megvizsgálni, miszerint a napfény, ha megfelelő módon irányítják tükörrel egy pontba, alkalmas lehet egy fából készült hajó felgyújtására. A négy évvel ezelőtti kísérletet most nagyobb méretekben végzik el: Obama arra kéri az Állítólag… műsorvezetőit, hogy ötszáz tinédzser bevonásával ötszáz tükröt irányítsanak a hajóra, ily módon kiderítvén, hogy a nagyobb tükörszám hatékonyabbá teszi-e a lángra lobbantás ezen módját – adja hírül a CS Monitor.

Higgins újra asztalhoz áll

2010-11-11T19:43:00.002+01:00

A Guardian hírül adta, hogy John Higgins holnap tér vissza eltiltása után. Mint ismeretes, a háromszoros snooker világbajnok játékjogát félévre felfüggesztették, miután májusban nyilvánosságra került egy videofelvétel, melyen látszólag beleegyezett, hogy frame-eket fog elveszíteni anyagi ellenszolgáltatás fejében. Higgins hathónapos játéktilalma véget ért, így a skót játékos újból asztalhoz állhat, amit holnap tesz meg egy németországi snooker versenyen.

Higgins azt nyilatkozta, hogy kissé ideges a visszatérés miatt. Leginkább az aggasztja a Wishaw-i Varázsló néven is emlegetett snookeristát, hogy hogyan fogadják majd játékostársai. Lehet, hogy néhányan neheztelni fognak rá sportszerű magatartásának vitatható volta miatt, ám Higgins azt mondja, hogy ez csupán egy szükséges rossz, amin túl kell esni, akárcsak a fogorvoson.

John Higgins jelenleg negyedik a világranglistán, ellenfele pedig a hatvanadik helyen lévő Shailesh Jogia lesz az első körben, akit természetesen illene legyőznie, különösen a történtek után (hisz mostantól gyanús lesz, ha egy a papírforma szerint gyengébb játékos ellen veszít), ám ez a hosszú kihagyás és a rá nehezedő nyomás nem fogja megkönnyíteni Higgins dolgát.

Első Koreai Nagydíj

2010-10-25T21:54:00.000+02:00

A sajtó és a rajongók már régóta várták a Forma-1-es Koreai Nagydíjat, amely első ízben került idén megrendezésre, az elmúlt hétvégén. A tizennyolc kanyart tartalmazó versenypálya ebben az évben épült meg, 5621 méter hosszú, s mint a jelen versenynaptárban sok más aszfaltcsíkot, ezt is a német Hermann Tilke tervezte. Mivel a verseny előtt kicsivel készült csak el a pálya, természetesen poros volt és bejáratlan, no meg ismeretlen – mindenkinek.

A vasárnap délutáni heves esőzés viszont még azt is bizonytalanná tette, hogy lesz-e egyáltalán Koreai Nagydíj. Délután háromkor kellett volna, hogy elrajtoljon a futam, ami magyar, azaz közép-európai idő szerint reggel nyolc, ám kiírták, hogy tíz percet csúszik a rajt, majd arra is hamar fény derült, hogy „rendes” rajt nem lesz; a biztonsági autó mögül indulnak.

A „rajt” után Massának a rádión keresztül először hozzávetőleg húsz percig tartó esőt ígért a csapat, majd hamarosan hallani lehetett, amint Alonso panaszkodik, s azt mondja, még sosem versenyezett ilyen pocsék körülmények közepette. Sokáig azonban nem figyelhettük, amint a biztonsági autó tempójában megpróbálják pályán tartani az autókat, ugyanis a harmadik körben meglengették a piros zászlót, így a verseny határozatlan időre felfüggesztetett.

Hosszú szünet következett, melynek során megtudhattuk, hogy elsősorban nem a tapadással, hanem a látási viszonyokkal van probléma. Mikor újraindult a verseny, még mindig esett az eső és továbbra sem voltak jók a látási viszonyok, amit jól illusztrál, hogy még az első helyen autózó Vettel is komolyan panaszkodott, pedig előtte kizárólag a Bernd Mayländer vezette biztonsági autó haladt. Minden versenyző küszködött a körülményekkel, leszámítva Hamilton-t, aki ritkán látható optimizmussal nyilatkozott a vizes pályáról, s szüntelenül úgy érezte, hogy szárad az aszfalt.

Egy ideig kétséges volt, hogy mennyit futhatnak le a versenyből, a délután hármas kezdés és az azt követő hosszú versenymegszakítás ugyanis akkora időkiesést eredményezett, hogy az eredetileg tervezett ötvenöt kör megtételét a sötétedés veszélyeztette. Negyvenkét kört, azaz a verseny hetvenöt százalékát kellett volna feltétlenül teljesíteniük ahhoz, hogy egész pontokat kaphassanak, végül azonban mindez mellékessé vált, ugyanis éppen hogy, de sikerült a teljes sötétség előtt lefutniuk az ötvenöt kört.

A sötétedés előrehaladtával Vettel látott a legkevésbé, legalábbis ezt mondta a csapatának rádión keresztül, ám lehet, hogy a német versenyző már érezte autója végét, két körrel később ugyanis elfüstölt a Red Bull-ja, ezzel a csapat mindkét tagja idő előtt befejezni kényszerült a versenyt (Webber is kiesett korábban, bár ő nem az autó hibája miatt). Így a befutónál Fernando Alonso örülhetett a győzelemnek, akinek a Red Bull versenyzőinek kiesésével ölébe pottyant az első Koreai Nagydíj, s nemcsak a győzelem, hanem a világbajnoki pontverseny vezetése is, hisz az itt szerzett 25 ponttal a spanyol ugrott az élre a tabellán. Másodikként Hamilton végzett, a harmadik helyen pedig Massa.

A 2010-es világbajnokságból már csak két verseny van hátra, és úgy tűnik, szoros végjátéknak nézünk elébe, hisz Alonso 231 pontja mögött csak tizeneggyel van lemaradva Webber, Hamilton pedig huszoneggyel. Az új pontrendszernek köszönhetően ez adott esetben könnyen ledolgozható, vagy akár fenn is tartható, de akárhogy is, bizonyára izgalmas két futamnak nézünk elébe. A következő verseny a Brazil Nagydíj, amelyen nem egy alkalommal láthattunk már komoly esőzéseket, tehát a koreai izgalmak megismétlődhetnek.

Tájékozott utazásszervezők

2010-10-25T13:45:00.000+02:00

Kör e-mail útján kaptam nemrégiben egy hirdetést, amely skóciai utazásra próbál meg rábeszélni. Többek között ez volt olvasható benne:

„Ami az árban benne van: […] Hollandia- Amszterdam, Utrecht, luxushajóval Skócia: Newcastle, whisky gyár, Loch Ness, Edinborough, szellemkastély és sok más érdekes program.” [sic]

Az hagyján, hogy a szervező (vagy akit megkért, hogy írja meg ezt a hirdetést) helytelenül írta le a skót főváros nevét. Nem kötelező tudni, hogy Skócia második legnépesebb városát Edinburgh-ként írjuk (bár bizonytalanság esetén talán érdemes utánanézni). Az viszont talán ennél is meglepőbb, hogy az ismertető szerint az első skóciai programpont Newcastle. Igaz, hogy Newcastle (teljes nevén: Newcastle upon Tyne) Anglia északkeleti régiójában helyezkedik el, amely területnek egyes részei határosak Skóciával, de Newcastle ettől még ízig-vérig angol város, s nem skót.

Lehet-e szerénynek lenni?

2010-10-14T19:45:00.002+02:00

Szótárt ugyan nem vettem elő a kérdéses melléknév jelentésének feltárásához, de azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy a szerény jelző olyan ember esetében használatos, aki nem dicsekvő vagy hencegő, nem fitogtatja érdemeit, tudását vagy vagyonát, nem tartja magát többnek, mint amennyi valójában. Jelenthet még szegényest (pl.: szerény hajlék) is, de attól most tekintsünk el.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mit felel egy csakugyan szerény ember, ha közlik vele, hogy ő szerény? Habozás nélkül elfogadni a dicséretnek szánt megállapítást némiképp szerénytelen volna. De tagadni sem igazán tagadhatja, hisz akkor a tények ellen beszélne. Mit tehet hát, hogy ne legyen szerénytelen, sem pedig túl szerény?

Aki kellőképpen szerénynek érzi magát, válaszát küldje szerkesztőségünkbe, „Én? Dehogyis!” jeligére. A válaszadók közt – szerény igényeik miatt – nem sorsolunk ki semmit.

A csillagok világa

2010-10-01T22:38:00.000+02:00

Vámos Miklós ma este hétkor, a budapesti Nyugati téri Alexandra Pódiumon mutatta be legújabb művét, A csillagok világa című regényt. Az író immár több mint egy éve az Európa Könyvkiadó szerzői közé tartozik, s ez a negyedik műve, amely megjelenik e kiadó gondozásában – mondta el a bemutató elején Barna Imre, az Európa igazgatója.

A kötet szerzője szokásától eltérően ezúttal nem beszélgetett senkivel, egymaga mutatta be A csillagok világá-t, melyet atyai tapasztalataira alapozva írt. Vámos Miklós elmondása szerint a könyv gondolata a gyerekeinek való történetmesélésből indult, s legelőször mesekönyvet szeretett volna írni, amit el is kezdett, de végül mégsem meseregény, hanem mesés regény lett belőle.

A borítón szereplő kínai írásjelbe sok minden beleképzelhető, leginkább talán egy embert látni a mellesleg közösen átélt örömet jelentő jelben, de van, aki rókának titulálja, sőt, a közönség soraiban azt mondta valaki, hogy leginkább a Tankcsapda együttes gitárosát véli felfedezni az ábrában. A jel egyébiránt Vámos Miklós Müller Péterhez fűződő szoros barátságának eredményeként került a borítóra, de állítólag mindez a regényben is szerepel (valószínűleg nem nevekkel), így biztosan lehet majd tudni, hogy az a lelkes „olvasó”, aki csak azt az egyet szeretné megtudni, hogy miért pont ezt a jelet tették a borítóra, valójában nem is olvasta végig a regényt.

A bemutatón jelenlévők azt is megtudhatták, hogy A csillagok világa cím egyfajta evolúció eredménye, a szerző ugyanis vidéki körútjain arról kérdezte olvasóit, hogy mi jut eszükbe erről a címről, s mivel a névelő nélküli verzióról (Csillagok világa) többek a Csillagok háborújára asszociáltak, ezért került névelő a címbe, s lett végül A csillagok világa.

Terjedelmét tekintve a regény közel ötszáz oldal (495), ám a volumenpapírnak köszönhetően nem súlyos a kötet, így nem okoz majd csuklófáradtságot a végére érni.

Könyvespolc

2010-09-26T11:38:00.001+02:00

Modern Család – Modern Family

2010-09-18T15:55:00.001+02:00

Bevallom, nem voltak túlzottan nagy reményeim, mikor elkezdtem nézni a Modern Család (avagy eredeti címén: Modern Family) című sorozatot. A kíváncsiság hajtott csupán, hisz egyik kedvenc színészem, a Rém rendes családból (is) ismert Ed O’Neill játssza a főszerepet. Kíváncsi voltam, hogy mit alakít egy mai sorozatban mindenki Al Bundy-ja, de nem hittem, hogy különös élvezettel szolgál majd az első évad megtekintése. Tévedtem.

A történet egészének felvázolásával nem rontanám el azon Olvasók leendő élményét, akik még nem látták a sorozatot, így talán elég annyit elmondani a Modern Családról, hogy az Ed O’Neill formálta, hatvanas éveiben járó karakter, Jay Pritchett a családfő, aki nemrég házasodott újra. Jay felesége egy forróvérű kolumbiai, Gloria (Sofía Vergara), aki kora alapján lánya lehetne – néhányszor elő is fordul, hogy férjét apjának hiszik.

Jay két gyereke Mitchell (Jesse Tyler Ferguson) és Claire (Julie Bowen), akik már szintén mind családosok. Mitchell meleg, s a történet elején élettársával, Cameron-nal (Eric Stonestreet) épp örökbe fogad egy vietnami babát. Claire pedig háromgyerekes családanya, illetve inkább négy, ha hozzászámoljuk a gyakran tinédzserként viselkedő férjét, Phil-t (Ty Burrell) is.

Aztán természetesen ott vannak még a gyerekszereplők. A történet szerint Gloriának az előző házasságából van egy tízéves forma fia, Manny (Rico Rodriguez), aki velük lakik, Jay házában. Manny-vel egyidős Luke (Nolan Gould), Claire és Phil Dunphy fia. Dunphy-éknak két lányuk van még: a testvéreinél sokkal eszesebb Alex (Ariel Winter) és a legidősebb Haley (Sarah Hyland), akinek egyik legégetőbb problémája, hogy a lezser és fiatalos viselkedésmódra törekvő apja kellemetlen helyzetbe hozza a barátja előtt.

Ők alkotják tehát a Modern Családot, amely röviden összefoglalva zseniális. A színészek egytől egyig kitűnő munkát végzenek, az írók pedig nem különben remekelnek. Számomra természetesen Ed O’Neill, azaz Jay a legkiválóbb mindközül (ez az írói gárda érdeme is, mert Jay karaktere némileg hasonlít ahhoz az igazi, régimódi amerikai férfihez, akit annak idején Al Bundy-ban is megszerettünk), de azt kell mondjam, hogy akkor is ugyanennyire tetszene a sorozat, ha kedvenc színészem nem szerepelne benne, mert csakugyan mind remekül játsszák a szerepüket.

A Modern Family formátumát tekintve mockumentary, vagyis a karakterek úgy tesznek, mintha dokumentumfilmet forgatnának róluk – ez abban áll, hogy bizonyos jelenetek után a színészek a kamerába nézve nyilatkoznak, mintha a valós életükről beszélnének.

A jelek szerint nem csupán az én tetszésemet nyerte el a sorozat: a Modern Családot az IMDB-n már több mint tízezer néző értékelte, s a maximum adható 10 pontból a szavazatok átlaga alapján 9,1-et kapott. Nemcsak a nézők, de a filmes szakma is elismeri az ABC 2009-ben indított szitkomját, lévén a nemrégiben lezajlott Emmy-díj átadón a Modern Család elnyerte a kiemelkedő vígjátéksorozat díjat, s emellett még öt egyéb Emmyt is.

Higgins újból snookerezhet

2010-09-11T13:15:00.001+02:00

John Higgins májusi bundabotrányát követően valószínűnek tűnt, hogy a skót snooker játékos hosszú ideig nem játszhat a profik közt. Higgins játékjogát ugyan rögtön felfüggesztették, valójában azonban nem történt semmi, mert néha-néha ugyan megjelent egy hír, miszerint a Wishaw-i Varázsló néven is emlegetett háromszoros világbajnok ártatlannak vallja magát, de a tárgyalásról semmit sem lehetett tudni.

Aztán szeptemberben megkezdődtek a tárgyalások, s a bíróság felmentette Higginst. Teljesen büntetlenül azért nem ússza meg, mert az ítélet szerint ugyan valódi bundavétséget nem követett el, de abban hibázott, hogy nem jelentette rögtön, hogy megkeresték egy sportszerűtlen ajánlattal. Így Higgins büntetése hetvenötezer fontnyi pénzbírság, ezenfelül be kell fizetnie tízezer fontot az ügy költségeit fedezendő. Valószínűleg sokkal kevésbé fájdalmas számára a bírság, mint az eltiltás.

Bár panaszra sok oka nincs Higgins-nek, mert mindössze félévre tiltották el a játéktól, s a félév nem az ítélettől számítva hat hónap, hanem már az eddigi eltiltás is beleszámít. Novemberben újból játszhat tehát, bár ez rövid ideig bizonytalannak tűnt, ugyanis Higgins elfelejtett jelentkezni azokra a versenyekre, melyeken már indulhat. Vitatható, hogy elég büntetés-e a skótnak az eddigi hercehurca, avagy a szabály az mindig szabály, s hiába jár le az eltiltása, ne induljon, ha nem nevezett időben.

A WPBSA azonban vajszívű volt és úgy döntött, hogy a november elseje utáni versenyeken Higgins részt vehet. Úgy fest tehát, hogy Higgins profi snooker játékosként Németországban lesz látható legközelebb az EPTC (Euro Players Tour Championship) nevű tornán. Viszont ami számára – talán – még ennél is fontosabb: a kedvező döntésnek köszönhetően nem kell kihagyja az Egyesült Királyság Bajnokságát.

Úgy vélem, nehéz eldönteni, hogy etikus-e az efféle kivételezés. Elvégre, aki nem nevez, az értelemszerűen nem indulhat. De elég rápillantani a napokban futó Shanghai Masters-re, ahol (nyilvánvaló okokból) nincs ott John Higgins, és az utolsó pillanatban Ronnie O’Sullivan is lemondta a versenyt. O’Sullivan és Higgins nélkül természetesen jelentős a nézőszám-visszaesés. Jelenleg ugyanis ők ennek a sportágnak a legnagyobb sztárjai, az élő legendái, érthető tehát, hogy a WPBSA nem akarta még tovább távol tartani Higginst a zöld posztótól.

Certina DS Rookie

2010-09-09T22:28:00.002+02:00

Nemrég megakadt a tekintetem a Certina DS Rookie névre hallgató óráján, amely bizonyára egy nem túl régen kiadott modell, ám azt sajnos nem sikerült megtudnom, hogy pontosan mióta van forgalomban. A Certina hírarchívumában kutakodva végül találtam egy 2010 márciusában (annak is utolsó napján) írott sajtóközlemény-szerűséget, melyben pár szóban bemutatják az Újoncot, akarom mondani Rookie-t. Tekinthetjük tehát frissnek a modellt, hisz nagyjából fél évre rendszerint szükség van, hogy Svájcból ideérjenek az újdonságok.

A DS Rookie egy kvarcmeghajtású kronográf, melyben az ETA slágerszerkezete, az e kategóriában agyonhasznált G10.211 dolgozik. A hatköves kvarcszerkezet harminc perc stopperolását teszi lehetővé, emellett pedig „extra” funkciója a dátumkijelzés. Semmiképp nem nevezhető míves kalibernek (mint ahogy a kvarcszerkezetek általában nem), de különösebb igények nélkül teszi a dolgát hibátlanul, és szinte elpusztíthatatlan – tehát épp ideális egy sportosnak szánt órába.

Az 1888-as alapítású óragyár a Rookie-t is felszerelte a DS (Double Security, azaz dupla biztonság) rendszerrel, mely mára a Certina védjegyévé vált. Ennek legfontosabb eleme az a belső gumigyűrű, amely a rázkódástól és ütésektől hivatott megvédeni a szerkezetet.

A DS Rookie tokjának átmérője 40 milliméter, amivel nem számít nagynak a sportórák mezőnyében. A mai trendeknek megfelelően a női verzió is ugyanekkora – a különbség a szíj- és a számlapszínben keresendő: a hölgyeknek szánt DS Rookie fehér kaucsukszíjas és a számlapja is fehér gyöngyház színben pompázik. A férfiak is választhatnak kaucsukszíjas Rookie-t, ami viszont fekete és – hasonlóan a női modellhez – lyuggatott, hogy ezzel is sportosabb legyen az óra megjelenése. (Az efféle óraszíj-dizájn rendszerint a múlt század hatvanas éveinek sportautóit, vagyis inkább azoknak kormánykerék-lyuggatását igyekszik felidézni.)

A kaucsukszíjas Rookie kapható sima acéltokos és PVD-bevonatos verzióban is. Ez utóbbi azzal tűnik ki társai közül, hogy a PVD-bevonatnak köszönhetően az óra teljesen fekete, még a nyomógombjai sem fénylenek. A 100 méterig vízálló DS Rookie természetesen létezik fémcsatos verzióban is (kék vagy fekete számlappal). A fémcsatosok közt is kapható PVD-bevonatos; ennek nem a tokja fekete, hanem a szíj külső szemei. Jelenleg összesen hatféle kivitelben kapható a DS Rookie.

Gmail Call: tényleg lehet vele telefonálni

2010-09-01T00:13:00.002+02:00

A Gmail több egyszerű e-mail-szolgáltatásnál, hisz felhasználói már régóta használhatják az e-mail klienst valós idejű írásos kommunikációra (nevezzük ezt egyszerűen chat-nek), és egy ideje lehetőség van video-beszélgetések lefolytatására is a Gmail kezelői felületén keresztül. Ez azonban mind eltörpül a Google legújabb fejlesztéséhez képest: nemrégiben minden Gmail-fiók alkalmassá vált telefonhívások lebonyolítására.

Nem mondanám, hogy nem hittem ennek valósságában, de mégis igen furcsa ez az egész, hisz nem megszokott, hogy telefonálhatunk azon felületet használva, ahol egyébként az e-mail-jeinket szoktuk olvasni. Kipróbáltam, és valóban működik. A Gmail-en keresztül tényleg lehet telefonálni. Igaz, első próbám csupán a telefonom megcsörgetéséből állt, így csak arra nézvést nyertem bizonyosságot, hogy a Gmail alkalmas telefonszámok tárcsázására. De azóta olvastam már beszámolót lebonyolított telefonbeszélgetésről is.

Igazán egyszerűen és magától értetődően használható a Gmail telefonhívási funkciója. A baloldali oldalsávban lévő chat kezelőfelületen van egy „Call phone” feliratú gomb. Erre kattintva rögvest felugrik a tárcsázó panel, melyen a szokványos tizenkét gombos kiosztást láthatjuk, akárcsak bármelyik telefonon. A telefonszám bepötyögése (az ország-hívószámra nincs szükség; azt egy listából választhatjuk ki) után meg kell nyomni a „Call” feliratú gombot, és a vonal másik végén már csöng is a hívásunk.

A legvonzóbb a Gmail-telefonban talán az, hogy meglepően olcsó. Az Egyesült Államokba vagy Kanadába ingyen telefonálhatunk (az év végéig biztosan). De ha például egy magyarországi vezetékes telefonszámot szeretnénk hívni, az is csak 0.02 amerikai dollárba kerül percenként, ami nagyjából öt forint – jóllehet, ez árfolyamfüggő. Magyarországi mobiltelefont 0.15 dollárért (durván számolva 35 forint) hívhatunk, ami igen előnyösnek mondható, tekintve, hogy ez a világ bármely pontjáról értendő. A díjszabás változtatásának jogát fenntartják.

A Gmail-en keresztül telefonálóknak nem kell a hónap végén érkező számlára számítaniuk, a szolgáltatás ugyanis olyasféleképp működik, mint a feltöltő kártyás mobiltelefonok: előre fel kell töltenünk az egyenlegünket (mondjuk tíz dollárral), amit aztán lebeszélhetünk.

Elnöki nyaralás

2010-08-25T16:23:00.000+02:00

Az Egyesült Államok elnökének lenni bizonyára nehéz feladat, hisz rengeteg felelős döntés meghozásával jár, ám néha azért csak kipihenheti magát a legbefolyásosabb politikusok egyike, gondolhatnánk. A jelek szerint nem.

Barack Obama épp vakációját tölti a massachusettsi West Tisbury nevű településen, ami Martha's Vineyard szigetén található, de mindez pihenésnek talán csak akkor nevezhető, ha a sűrű elnöki napirend diktálta elfoglaltságokhoz mérjük, a sajtó ugyanis még azt is megírja, hogy milyen könyveket vásárolt magának a kikapcsolódáshoz.

Az Associated Press jelentéséből arra is fény derül, hogy miután az elnök megvacsorázott, az étteremben aláírásokat osztogatott és pózolt, hogy lefényképezhessék. Jóllehet, nem voltam még amerikai elnök – s a dolgok állása szerint már nem is igen leszek –, de azt hiszem, egy nyaraláshoz ennél több privát szférát illik hagyni az embernek. Még akkor is, ha történetesen az Államok elnökéről, egyébiránt pedig a kezdetektől sztárként rajongott közszereplőről van szó.

No de a sajtót ez mit sem izgatja. Az elnök pedig, úgy tűnik, akkor is dolgozik, ha épp nyaral. (Vasárnapig, mikor is New Orleansba utazik, hogy megnézze, hogy haladnak a kiömlött olaj feltisztításával.) Igaz, most valamivel kényelmesebb helyzetben van, mert nem kell öltönyt és nyakkendőt vennie, ha utcára megy.

Tissot T-Lord 2010

2010-08-18T19:12:00.001+02:00

A T-Lord nem új modell a Tissot óragyár kínálatában, ám olyasféle változáson esett át, mint manapság az autógyárak egyes típusai szoktak: néhány év elteltével „ráncfelvarrták” az órát. Bár a T-Lord esetében azért komolyabb változásokról beszélhetünk, hisz jóformán csak az időmérő neve maradt a régi, s minden más új.

A legszembetűnőbb változás az előző, kerektokos T-Lord-hoz képest az, hogy a 2010-es T-Lord szerkezete párnaformájú házban foglal helyet. A magam részéről szimpatizálok a dizájnnal, sokkal lendületesebb és ötletesebb forma ez, mint a korábbi, bár úgy látszik, valamivel gyengébb, lévén a régi modellnél megszokott 100 méter helyett most csak 50 méterig vízálló a Tissot T-Lord.

A T-Lord leendő vásárlóinak bizonyára lesz min tépelődniük az üzletben, az óra ugyanis számos verzióban készül: kapható belőle hárommutatós és kronográf, bőrszíjas és fémcsatos, fekete és fehér számlapos. Érdekesség, hogy a sima hárommutatós T-Lord kétféle mutatókiosztással is készül: az egyik a megszokott, központi helyen található másodpercmutatós verzió, a másik viszont egy kismásodperc-mutatóval szerelt kivitel.

Az óra stílusához meglátásom szerint jobban illik a kissé nosztalgikus kismásodperc-mutató, mint a már-már unalmasnak mondható központi. A különböző számlap- és szíjvariációkat mintegy közös jegyként köti össze az automata szerkezet. A kismásodperc-mutatós verzióban az ETA 2895-2 típusszámú, 27 köves kalibere ketyeg. A „sima” hárommutatósat a Swatch Csoporton belül oly gyakran használt ETA 2824-2 típusszámú, 25 köves szerkezet hajtja, míg a kronográfban a szintén 27 köves ETA 7753 teljesít szolgálatot.

Szintén régies stíluselemnek tekinthető, hogy az összes verzió számlapján római számokkal találkozhatunk, bár ez meglehetősen visszafogott díszítés csupán, hisz mindössze a VI és a XII vannak feltüntetve. Természetesen mindegyik T-Lord karcmentes zafírüveggel kerül forgalomba, és dátumablakkal is el vannak látva.

Búcsút inthetünk a Google Wave-nek

2010-08-05T01:56:00.000+02:00

A Google bejelentette: nem fejleszti tovább a Wave nevű szolgáltatását.

A Wave tulajdonképpen egy halvaszületett kezdeményezés, hisz ugyan kezdetben hatalmas érdeklődés kísérte, és mindenki megveszett, hogy meghívót szerezzen az akkor még tesztüzemben lévő szolgáltatásra, de igazán sosem indultak be a hullámok.

Jóformán azt sem tudtuk meg, mi is akart mindez lenni. Hullámzás, igen, ez kiderült a Wave reklámfilmjéből is, ám a jelek szerint az internet tengere túl békés volt a Google számára. Egy teljesen új, és az online kommunikációt forradalmasító szolgáltatást szeretett volna útjára indítani a Google, ami hasonlít is az e-mail-hez, meg nem is, viszont a felhasználók kezdeti lelkesedése igen hamar alább hagyott.

Az eredeti elképzelések szerint a Wave a valós idejű kommunikációra és közös munkára lett kitalálva. Ha jobban meggondoljuk, a Google ezt a Wave nélkül is biztosítja felhasználóinak, hisz a Gmail rendelkezik beépített chat-szolgáltatással, ami már video-beszélgetések lefolytatására is alkalmas. A Gmail felhasználói mostanság már abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy egy egérmozdulattal behúzhatnak dokumentumokat az elküldendő levél csatolmány-szekciójába (ez is a Wave egyik újítása lett volna).

A valós idejű együttműködésre pedig ott van a Google Docs, ami lehetővé teszi, hogy egy dokumentumon egyszerre többen dolgozzanak, s lássák az egymás által végzett változtatásokat. Események és programok szervezésére pedig kiváló a Google Naptár, amin belül meghívhatjuk ismerőseinket a különböző eseményekre, és ha elfogadják a meghívást, akkor a program részeseként láthatóvá válnak az esemény naptárbejegyzésén. A Google Naptár meghívási funkciója egyébként már a Gmail-be is beépült, így e-mail-küldés közben egyszerűen szervezhetünk programokat is.

Mondhatjuk tehát, hogy a soha be nem indult Google Wave nem igazán fog hiányozni a Google szolgáltatásai közül, hisz funkcióinak jelentős részét betöltik a Google más szolgáltatásai. Ettől függetlenül érdekes elgondolás volt, de úgy látszik, nincs rá igény.

Bell & Ross BR 01-92 Iránytű

2010-08-03T22:25:00.001+02:00

Legtöbbünk számára bizonyára a mutatókkal ellátott órák a legmegszokottabbak, de persze a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveinek divatjáról, a manapság már kevesek által hordott folyadékkristályos kijelzős kvarcórákról sem szabad elfeledkeznünk, ha a számlapelrendezéseket vesszük sorra.

A svájci, ám francia gyökerekkel bíró Bell & Ross óragyár nemrég egy merőben új időmegjelenítési metódussal állt elő: iránytűszerű számlapot terveztek a BR 01-92-es modelljüknek.

Mint az a képen is látható, a Bell & Ross BR 01-92 nem rendelkezik mutatókkal. Helyette azonban van a számlapon két számtárcsa, amik az egyhelyben álló fehér vonal előtt mozognak. A pontos idő leolvasásához tehát elegendő rápillantani a vonalnál álló két számra – a külső tárcsáról az órát, a belsőről pedig a percet tudhatjuk meg. Ötletes elgondolás.

A BR 01-92 várhatóan 2010 októberétől lesz megvásárolható, ám sajnos nem valószínű, hogy sok ilyennel találkozhatunk majd a hazai óraboltok kirakataiban, a Bell & Ross ugyanis mindössze ötszáz darabot készít a különleges időmérőből.

Ebdon megházasodik Magyarországon

2010-07-28T21:51:00.001+02:00

Peter Ebdon egy közleményt adott közre, amelyben arról tájékoztatja rajongóit, hogy a vártnál gyengébben fog játszani a jövő héten Sheffieldben megrendezésre kerülő Shanghai Masters selejtezőjén.

A 2002-es snooker világbajnok személyes körülményeire hivatkozik, amik közül egy, hogy a hétvégén újraházasodik Magyarországon. A közlemény szűkszavú, így az aráról nem tesz említést. Az előrevetített gyenge teljesítménynek oka lesz még, hogy egy thaiföldi verseny miatt keveset tudott gyakorolni, s mire kezdetét veszi a selejtező, még nem fog eleget játszani a megfelelő forma eléréséhez.

Természetesen Ebdon ennek ellenére mindent el fog követni, hogy megnyerje a mérkőzést, de nem túl nagyok a magával szemben támasztott elvárásai.

Massa nem alaptalanul szomorkodott

2010-07-26T01:11:00.002+02:00

„Fernando gyorsabb nálad. Erősítsd meg, hogy értetted az üzenetet.”
– Rob Smedley (Német Nagydíj, 49. kör)

Az elmúlt hétvégén megrendezésre került Forma-1-es Német Nagydíjról a jelenleg „nyugdíjas” éveit kommentátorként töltő David Coulthard jutott eszembe. A skótról mondták ugyanis tréfálkozva, hogy mindig van előtte egy finn, aki gyorsabb nála (előbb Häkkinen, majd Räikkönen). S úgy látszik, így van ezzel a Ferrari is: mindig van nálunk egy brazil, akiből másodhegedűst csinálnak.

Michael Schumacher ferraris évei alatt ennek legemlékezetesebb (és legsportszerűtlenebb) példája a 2002-es Osztrák Nagydíj volt, mikor is szegény Rubens Barrichello (az akkori kényszermásodik brazil) kénytelen volt néhány méterrel a cél előtt lefékezni, hogy átadja a győzelmet mögötte jövő csapattársának, aki az ötödik világbajnoki címét hajszolta. Ebből persze nagy botrány lett, sokan még ma is jól emlékszünk rá. Akkoriban csak két pont különbség volt az első és a második közt, de ma már más a helyzet, hisz hét pont választja el a második helyezettet a győztestől. No és a dicsőség, ezt se feledjük…

A jelek szerint nyolc év elteltével Felipe Massa kapta meg Barrichello szerepét, igaz, ezúttal nem Jean Todt a rendező, hanem Stefano Domenicali. Mindez azonban mit sem változtat a jól bevált forgatókönyvön. Alonsót, mint bajnoki aspiránst, úgy tűnik, minden segítség megillet. Ezzel természetesen semmi gond nincs, amíg a sportszerűség kereteit nem feszegetik túl erősen. Hogy Alonso Massa elé engedtetése mennyire volt sportszerű, arról valószínűleg megoszlanak a vélemények.

Személy szerint engem egyáltalán nem lepett meg, hisz a Forma-1 a versenyzők számára hatalmas küzdelem és komoly sport ugyan, nekünk pedig remek szórakozás, de elsősorban azért mégiscsak üzlet. Méghozzá kőkemény üzlet, ahol az eredmény a legfontosabb. Osztottak-szoroztak tehát a Ferrarinál, s arra jutottak, hogy Alonsónak Massa előtt kell befejezni a futamot. Változtatni kellett a sorrenden, közölték hát az addig csodásan versenyző brazillal, hogy lassabb, mint a csapattársa. Ő ezt zokszó nélkül tudomásul vette, és láss csodát, hirtelen tényleg lassabb lett! A tények makacs dolgok, ugyebár.

Mondanám, hogy Massa mosolya nem volt természetes a dobogón, de igazság szerint egyáltalán nem is volt neki. Láthatóan szomorú volt a brazil, s minden oka meg is volt rá. De Alonso sem volt boldog – hisz sportember, s amit érzett, az arcára volt írva –, ezúttal elmaradt a győzelmekkor tőle megszokott örömtánc. Egyedül talán a csapatfőnök örült, mert remek munkát végeztek a fiúk, behozták az autókat első és második helyre. Massa is ennyit tudott csupán mondani az interjúszobában, hogy elsők és másodikak, a többi pedig nem számít.

És persze az sem számít, hogy a versenyfelügyelőség utólag kifogásolta az előzést és százezer dollárra büntette a Ferrarit. Meg nem történtté ugyanis a pénzbírság nem teheti az esetet. Lehet sajnálni, hogy ebben az elüzletiesedett sportban már rég nem számít a versengés és a tiszta küzdelem szelleme, ám azt hiszem, kár ilyesmin keseregni, mert csapatutasítás volt, láthatólag van és alighanem lesz is, amíg világ a világ és Forma-1 a Forma-1.

Power Snooker – ez a sportág jövője?

2010-07-22T21:51:00.003+02:00

Mint azt nemrégiben a Snooker Scene Blogról megtudtam, egy érdekes és merész ötlettel állt elő a Snooker Világszövetség: a snooker-t népszerűsítendő útjára indítanák a Power Snooker-t, amely első ránézésre nem sok hasonlóságot mutat a snooker játékosok által eddig űzött sporttal.

A tervek szerint a Power Snooker mérkőzései 30 percesek lennének, és nem a megnyert frame-ek, hanem a megszerzett pontok számítanának. A lökéseket 20 másodperces időkorlát sürgetné, a közönség pedig nyugodtan zajonghatna (ez alatt azért inkább a játékosokat bátorító bekiabálásokat kell értenünk, gondolom, s nem az autóversenyeken bevett gázdudák használatát).

Az asztal felállítását tekintve a Power Snooker mérkőzései a 9-es pool-hoz lesznek hasonlatosak, lévén a méretes snooker asztalon a megszokott 15 helyett csak 9 darab piros golyó lesz elhelyezve, méghozzá a pool-ból ismert gyémántalakban. A középső golyó a „powerball” névre hallgat majd, s ha azt belökik, akkor a rákövetkező két percben megszerzett pontok mind megduplázódnak. A százas break-ek pedig 50 bónuszpontot érnek.

Ronnie O’Sullivan biztos résztvevője a Power Snooker-nek, de rajta kívül Neil Robertson, Ali Carter, Ding Junhui, Shaun Murphy, Mark Selby, Jimmy White és a mindössze 15 esztendős Luca Brecel részvétele is várható. A játékosok mikrofont viselnek majd, hogy a nézők hallhassák a lökések utáni reakcióikat, kommentárjaikat.

A közönségkedvenc O’Sullivan nagy lelkesedéssel nyilatkozott a leendő Power Snooker mérkőzésekről, s hozzátette, hogy a Világbajnokság unalmas, továbbá, hogy ez a snooker jövője, hisz a Power Snooker egy kihívást jelentő újdonság, ami azért is jó, mert gyors lefolyású, így megfelel a játékkal szemben támasztott modernkori kívánalmaknak.

Barry Hearn, a WPBSA elnöke, viszont kevésbé újító szellemű. Jóllehet, Hearn is üdvözli és támogatja a Power Snooker ötletét, ám azt azért igyekszik hangsúlyozni, hogy a snooker eddig ismert, tradicionális formáját nem fenyegeti a nézőcsalogató látványosságnak szánt Power Snooker játéknem. A sportág „koronaékszerei”, azaz a Világbajnokság, az Egyesült Királyság Bajnoksága és a Mesterek Tornája biztosan a jövőben is úgy lesznek lebonyolítva, mint azt eddig megszokhattuk.

Nem hiszem, hogy az első ízben október 30-án megrendezésre kerülő Power Snooker elsöpri majd a sportág megszokott mérkőzéseit. Az ötlet mindenesetre remeknek tűnik, hisz ez egy gyökeres újítás, ami sok érdeklődőt vonzhat a tévéképernyők elé.

A magam részéről leginkább a mikrofonviseléssel szimpatizálok, mert a biliárd-bemutatókon megszokott remek hangulat legtöbbször főként a játékosok humoros hozzáfűzéseinek köszönhető. Ha pedig nem csupán a fentebb említett nagy nevek jelenléte, de még izgalmas játék és szoros csaták is segítik majd a Power Snooker indulását, akkor a siker garantált.

Ötszázmilliós lett a Facebook

2010-07-21T21:10:00.001+02:00

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója bejelentette: ma reggeli adatok szerint félmilliárd aktív használója van a hat éve újtára indított közösségi hálózatnak. A hazánkban is egyre népszerűbb Facebook képes volt rövid idő alatt megduplázni felhasználóinak számát, hisz tavaly ilyenkor még „csak” 250 millió taggal büszkélkedhetett.

Az 500 milliós felhasználói tábor kétségkívül nagy eredmény számukra, mint az az alapító blogbejegyzéséből is kiderül. A szép kerek számot oly módon ünneplik meg, hogy felkérik a felhasználókat, osszák meg személyes történeteiket a Facebook-kal kapcsolatban. Az erre a célra létrehozott alkalmazás a Facebook Stories névre hallgat, s a saját személyes Facebook-élmény megosztásán felül arra is lehetőséget biztosít, hogy mások hasonló történeteit olvassuk.

Zuckerberg szerint fontos mérföldkő ugyan az 500 millió felhasználó, ám nem a számokat tartja igazán lényegesnek, hanem azt, hogy a Facebook lehetővé teszi a távoli barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartást. Nem akarok szkeptikusnak tűnni, de azt hiszem, ezt a már-már megható önzetlenséget csak elég kevesen hiszik el. Mindenesetre valóban figyelemreméltó számot ért el a Facebook felhasználóinak tábora. Vajon mikor jön a sokak által valószínűnek tartott megtorpanás? Hosszútávon azért még a legnépszerűbb közösségi médium sem duplázhatja meg évente a felhasználóinak számát.

Hova tovább a szuperfon után?

2010-07-15T00:39:00.001+02:00

Egy nemrég megjelent Mashable-cikk arról értekezik, hogy milyen funkciók tesznek szuperfonná (superphone) egy okostelefont (smartphone). Mint az az említett írásból is kitűnik, az okostelefonok legfőbb jellemzői közé tartozik az internet-elérés, a beépített (és letölthető) alkalmazások és természetesen a kamera sokrétű használhatósága – úgy álló-, mint mozgókép rögzítésére.

A „szuperfon” kifejezés a Google találmánya, hisz a Nexus One-t nevezték el így, s ezzel megteremtődött az okostelefonnál is „okosabb” kategória. A szuperfonok minden téren lekörözik szimplán okos társaikat: nagyobb kijelző, jobb (5-8 megapixeles, vagy afölötti) kamera, erősebb hardver jellemzi őket. 2010 pedig – olvasható a cikkben – a gigahertzes processzor éve, lévén néhány a legújabb szuperfonok közül (Apple iPhone 4, Samsung Galaxy, Motorola Droid X) már 1 gigahertzes processzorral van szerelve.

Ha jobban meggondoljuk, ezek egészen elképesztő adatok. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt még az asztali számítógépek sem igen voltak ilyen technikai színvonalon. A magam részéről megszállott mobiltelefon-rajongó voltam akkoriban, s egy évtizede már hazánkban is hallottunk ezt-azt a színes kijelzőkről meg a beépített kamerákról, de 2000-ben még meglehetősen futurisztikusan hatott mindez. Az első színes kijelzős mobilok, ha nem tévedek, csupán 256 színt tudtak megjeleníteni, a fényképezők felbontása pedig nagyon messze volt a megapixeltől. Ja, és a legelső kamerák még nem beépítettek voltak, hanem külön csatlakoztathatók (rendszerint a készülékek alján, akár a töltő vagy a fülhallgató).

Az út, amit a mai multi- és közösségi médiás felhasználásra való alkalmasságig megtettek a mobiltelefonok, szinte beláthatatlanul hosszú. Tíz éve még – elvétve – léteztek olyan készülékek is, amelyek nem voltak alkalmasak SMS üzenetek küldésére és fogadására, ma pedig már nem számít technikai bravúrnak a telefonon keresztüli e-mail-ezés vagy az internet böngészése.

Vajon hova tovább? Nehéz, vagy inkább talán lehetetlen pontos képet festeni a tíz évvel későbbi mobiltelefonokról, amiket lehet, hogy már hiper-szuperfonoknak, esetleg überfonoknak fognak hívni. A mostani trendekből következtetve azt mondhatnánk, hogy a szuperfonok (és az utánuk jövő mobileszközök) már csak méretükben különböznek a számítógépektől. Ez persze jelentős különbség, hisz például a szövegbevitel még a legdrasztikusabb technikai fejlődés dacára sem tud olyan kényelmes (és gyors) lenni egy kisméretű okostelefonon, mint egy normál klaviatúrán. Minden bizonnyal a kijelző mérete is örök gond lesz az egyre okosodó telefonoknál, bár tény, hogy az érintőképernyő remek helykihasználást és így méretes kijelzőt tesz lehetővé.

Ezt leszámítva viszont a számítógép és telefon közti különbségek eltűnni látszanak, hisz a modern okostelefonok egy része már képes a multitasking-ra, azaz egyszerre több feladat végzésére. A YouTube, Facebook és egyéb népszerű internetes szolgáltatások használata már nemhogy a jövő, de a jelen telefonjainak sem jelent különösebb kihívást. A mobil alkalmazások is terjedőben vannak, végleg elmúlt tehát az az időszak, amikor a telefon „tudása” a gyári szoftverektől függött.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mai és az egy évtizeddel korábbi mobilok közt nagyjából olyan generációs szakadék tátong, mint Henry Ford T-modellje és a mai Fordok között.
Vajon a következő tíz évben ismét százévnyit halad előre a mobiltechnológia?

World Series by Renault, Hungaroring – képekben

2010-07-03T22:17:00.000+02:00

Viszlát, Larry!

2010-06-30T13:34:00.001+02:00

Larry King bejelentette: a CNN-nél a Larry King Live című műsor vezetésével eltöltött 25 év után visszavonul, ősztől nem folytatódik a minden este jelentkező beszélgetős műsor. A rajongókat nyugtatván hozzátette, hogy továbbra is a „CNN család” része marad, s nagyszabású nemzeti és nemzetközi eseményekkor különkiadásokkal jelentkezik majd.

Noha Larry King státusza a CNN-nél olyannyira bebetonozottnak tűnt, mintha csakugyan király volna, azért sejthettük, hogy előbb vagy utóbb abba fogja hagyni a műsort, hisz a televíziós műsorvezetésből nem csak kihalni lehet, sőt. Az 1933-as születésű King már igencsak elérte a nyugdíjkorhatárt, tehát pusztán a korát tekintve sem meglepő a műsorvezetéstől való visszalépése.

A műsorvezető arra hivatkozik, több időre van szüksége, hogy a feleségével eljárhassanak a gyerekeik sportmérkőzéseire. Ám az okok valószínűleg jóval árnyaltabbak ennél, hisz egy-két hónapja különböző hírforrásokból hallani lehet, hogy a Larry King Live nézettsége soha nem látott mélységekbe zuhant. 2010 második negyedéve a legrosszabb nézettségi eredményekkel zárult: a megszokott egymilliós vagy afölötti átlagnézettség helyett csupán 674 ezren voltak kíváncsiak Larry beszélgetéseire.

A műsor egyébként nemrég beállított egy Guinness-rekordot: a Larry King Live a legrégebb óta futó műsor ugyanazzal a műsorvezetővel és ugyanabban az idősávban. Valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy hány százalékban voltak hatással a műsor megszűnésére a romló nézettségi adatok, és mennyit számított King akarata, de mindegy is, mert a mindig hasonlóképpen öltözködő műsorvezető végleg „szögre akasztja az esti nadrágtartóit”.

Elhunyt Nicolas G. Hayek

2010-06-29T01:19:00.001+02:00

A Swatch Csoport elnöke és társalapítója tegnap távozott az élők sorából. Az 1928-as születésű Nicolas G. Hayek tulajdonképpen tekinthető a svájci órák megmentőjének, hisz oroszlánrésze volt abban, hogy a ’80-as évek elején a Swatch Csoport megalapításával a svájci óraipar képes volt rendezni sorait a mechanikus óragyártásra kis híján pusztulást hozó (japán) kvarcválság után. Nevéhez nem csupán a Swatch Csoport életre keltése és ezáltal a tömörüléshez tartozó számos nagynevű óragyár működésének fenntartása fűződik, de az olcsó japán termékekkel versenyt felvenni képes Swatch óra létrehozásában is jelentős szerepe volt.

A hivatalos sajtóközlemény szerint Nicolas G. Hayek munka közben, váratlanul lett rosszul és halálát szívelégtelenség okozta. Hayek távozásával a modernkori óraipar egyik legjelentősebb alakja veszett oda.

Freemail: 10 GB tárhely mindenkinek!

2010-06-28T00:32:00.001+02:00

Hasonlóan sok más honfitársamhoz, legelső e-mail címemet magam is a Freemail-nél készítettem el, s használtam is évekig, míg meg nem elégeltem a tökéletlenségét. Talán pont akkoriban növelték 1 GB-ra a rendelkezésre álló tárhelyet, amikor átpártoltam a Google-höz. (Részemről persze sokkal inkább a szolgáltatás instabil és nehézkes volta eredményezte a váltást, s nem pedig az, hogy kevés lett volna az egy gigabájt.)

Nemrégiben valami oknál fogva rákeveredtem az általam rég meg nem látogatott Freemail.hu oldalra, s meglepve láttam, hogy immáron 10 GB-nyi hellyel kínálják minden új és régi felhasználójukat. Ezzel – mint az az alább olvasható közleményből is kitűnik – átvették a vezetést, már ami a rendelkezésre álló levéltároló helyet illeti. A tárhely azonban meglátásom szerint messze nem minden, hisz példának okán a Gmail ugyan „csak” 7,5 gigabájtnyi helyet biztosít felhasználóinak, ám jóval sokrétűbb a szolgáltatáskínálata (az RSS-olvasó, a hírgyűjtő vagy a naptár használatához ugyan kell egyet kattintani, de minden kényelmesen elérhető a Google e-mail-es kezelői felületéről).

Nem tudom, hogy a nagyléptékű tárhely-növeléssel párhuzamosan a Freemail megoldotta-e a meg nem érkező levelek problémáját. Nem egy olyan körleveles tapasztalatban volt részem, hogy kizárólag a freemail-es címmel rendelkezőhöz nem ért el a 8-10 MB körüli bővítményt tartalmazó levél. Maximálisan üdvözölendő, hogy ily jelentős mértékben megnövelték a felhasználók tárterületét, ám minőségi előrelépés csak akkor következhet be a freemail-es „e-mail-élményben”, ha stabillá is teszik a rendszert, ügyelve arra, hogy kihasználható legyen a valóban nagyméretű tárterület.

21:37 | 2010. június 04.
[freemail] - 10 GB tárhely
Kedves Felhasználóink!
Örömmel jelentjük be, hogy az eddigi kapacitás tízszeresére, 10 GB-ra bővítettük az egy-egy felhasználó által igénybevehető személyes tárhely nagyságát!
Ez azt jelenti, hogy felhasználónként akár 300 ezer, átlagos méretű, szöveges elektronikus levél tárolható, mielőtt egyet is törölni kellene. A bővített kapacitás még akkor is sok ezer levél tárolására alkalmas, ha azok mindegyike nagyméretű, több MB-os csatolmányt is tartalmaz.
Összehasonlításképpen: a Google levelezője jelenleg 7,5 GB-os tárhelyet, míg a hazai Indamail és Citromail 2-2 GB-nyi kapacitást biztosít egy-egy felhasználónak.
Reméljük, hogy a csökkentlátóknak szóló akadálymentesített felületünk után újabb fejlesztésünk, a 10 GB tárhely is kedvező fogadtatásra talál!
Üdvözlettel: a [freemail] csapata

Tissot Visodate

2010-06-27T01:55:00.000+02:00

Sok más óragyárhoz hasonlóan a Tissot is Bázel városában, az évente megrendezésre kerülő órakiállításon mutatta be az idén megjelenő újdonságait, melyek közül a Visodate az egyik leginkább szemrevaló darab.

Mint azt külsejéből is sejteni lehet, a Visodate a Heritage, azaz az óragyártás nemes hagyományira emlékeztető széria részeként jelent meg – már nem először. A 2010-es Visodate az ugyanezen név alatt futó 1957-es modell újrakiadása. Erre akkor is rájönnénk, ha nem hangsúlyozná ki külön a gyártó, hisz a tokra és a számlapra tekintve a múlt század ötvenes és kora hatvanas éveinek óravonalait láthatjuk visszaköszönni.

A most megjelent Visodate azonban természetesen csak külsejét tekintve régies, a belső egy modern órát rejt: az idő méréséről az ETA 2836-2 kódnevű szerkezete gondoskodik, ami egy 25 köves automata kaliber. Teljesen szokványosnak mondható szerkezet, ám annyi extrafunkciója azért van, hogy a dátumon felül az aktuális napot is mutatja s másodpercstoppos.

A 2010-es Visodate lényeges különbsége az elődhöz képest, hogy számlapját zafírüveg fedi, így nem hajlamos a karcolódásra. Az óra hátlapja is üveges, aminek minden órakedvelő örül, hisz így mód nyílik megcsodálni a szerkezetet működés közben. A tok 30 méterig vízálló, s a Tissot Visodate mindössze 71 grammot nyom, tehát minden bizonnyal egy légies, kényelmesen viselhető órát kap, aki a megvétele mellett dönt.

ETA C01.211

2010-06-23T02:38:00.002+02:00

Több mint egy évvel ezelőtt a svájci óraszerkezetek gyártásával foglalkozó ETA egy új, mechanikus kronográfszerkezetet dobott a piacra, melynek a C01.211 nevet adta. Mint ismeretes, az ETA a számos nagynevű svájci óragyárat magába foglaló Swatch Csoport elsőszámú szerkezet-beszállítója. Az 1793-ban alapított szerkezetgyár ezúttal azonban kijelentette, hogy a Swatch Csoporton belül kizárólag egyetlen óragyár, méghozzá a Tissot használhatja az újonnan fejlesztett kalibert.

A Swatch tömörülés tagjai ez idáig jóformán egyetlen automata kronográfszerkezetet építettek bele óráikba: a 7750-es típusszámra hallgató ETA-terméket. Megjelenésekor sokan mondták a C01.211-re, hogy az nem más, mint a 7750 leegyszerűsített változata. Bizonyos mértékig igazuk van az e állásponton lévőknek, a C01.211 ugyanis ellátja ugyan mindazt a funkciót, amit egy automata kronográfnak el kell, ám minden szempontból a jól bevált 7750-es szerkezet kistestvére, hisz 25 helyett csak 15 követ tartalmaz, s ami a használat során ennél szembetűnőbb, hogy tizenkét óra helyett mindössze hatot képes stopperként lemérni. Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy a C01.211 jelentősen alacsonyabb áron kerül a Tissot órákba, mint a 7750.

A Tissot eddig három modelljébe építette be a C01.211-et. A rajongók körében abszolút slágernek számító PRC 200 automata kronográf verzióját eleve (és kizárólag) ezzel adták ki, a tavaly megjelent Couturier modell esetében pedig választhatnak az automata stopperre vágyó Tissot-vásárlók, hogy az új C01.211-essel szeretnék-e a Couturier-t vagy a jó öreg 7750-essel. A harmadik C01.211-essel működő Tissot-kronográf pedig a Veloci-T idén bemutatott automata verziója.

Az új, szerényebb szerkezet kedvezőbb árát csak a Couturier esetében lehet tisztán látni, hisz az a modell kapható mindkét automata kronográfszerkezettel (és egyébként kvarccal is). A tizenkét órát lemérni képes, 7750-es ETÁ-val szerelt Tissot Couturier ára meghaladja az ezer eurót, míg a C01.211-essel forgalomba hozott óra jóval ezen ár alatt megkapható.

Időközben az ETA már nem kizárólag a Tissot-nak árusítja a C01.211-et: a Swatch is megkapta az automata kronográfot, így az az érdekes helyzet állt elő, hogy a Swatch Csoporton belül a Tissot mellett az 1983-ban megjelenő, a japán gyárak áraival versenyt felvenni képes kvarcóráiról híres Swatch a másik gyár, amely automata kronográfokat állít elő a C01.211-essel. Talán az órarajongók sznobizmusa mondatja velem, de azt hiszem, az új szerkezet számára kevésbé presztízsromboló az, hogy csupán 15 köves, mint a tény, hogy az alacsony árfekvésű divatórákat forgalmazó Swatch is beépíti. A szerkezet természetesen ugyanúgy működik Swatch-ban és Tissot-ban, ám a tokozás minősége nyilvánvalóan nagyban eltér a két gyár esetében. Jóllehet, a minőségbeli különbséget az áraik is tükrözik. Az pedig, hogy ki melyik cég formaterveit részesíti előnyben, már tényleg csak ízlés dolga.

Az ETA C01.211 tartalmaz műanyag alkatrészeket. Nyilván nem sokat, mert a szerkezetről készült képeken egy sem látszik. Az is tény, hogy az ETÁ-tól automatáknál megszokott 25 helyett csak 15 kő került bele. Mindennek ellenére úgy vélem, hogy kitűnő választás lehet azon órakedvelők számára, akik a mechanikus kronográfok világában szokatlanul alacsony áron szeretnének vásárolni egy igényes időmérőt.

Twitter és a foci vébé

2010-06-19T01:18:00.001+02:00

A Twitter nemrégiben közzétette a 2010-es labdarúgó-világbajnokság eddigi rekordmeccseit, már ami a mérkőzések alatt elküldött csiripek számát illeti. A mértékegység TPM (eredetileg TPS), azaz tweet per másodperc. A mért adatok a gólok utáni harminc másodpercből valók. Egy gólcsendes időszakban átlagosan 750 tweet-et küldenek el egy szekundum során.

Harmadik helyen a június 11-én játszott Mexikó – Dél-Afrika mérkőzés végzett, amely alatt a gólörömöt másodpercenként 2704 csiripelés kísérte. Amikor a brazilok az első góljukat lőtték Észak-Korea kapujába, akkor a focikedvelő Twitter-használók 2928 rövid üzenetet küldtek egy másodperc alatt, hogy tudassák a világgal a gólhírt. A világbajnokság eddigi legtöbb tweet-et vonzó mérkőzése a Japán – Kamerun találkozó volt. A felkelő nap országának góljakor 2940 csiripet küldtek el egy másodperc leforgása alatt.

Azt hihetnénk, hogy ez már nemigen múlható felül. Meglepő módon mégis, ráadásul nem is a focirajongók, hanem a kosárlabda kedvelői döntötték meg a másodpercenkénti tweetek rekordját: a Los Angeles Lakers és a Boston Celtics döntőt játszott az NBA Bajnokságban, s a Lakers győzelme 3085 TPM-es adatot hozott a mérkőzés végén.

Elképesztő számok ezek. Első hallásra talán azt gondolhatnánk, hogy a robbanómotorok fordulatszámaihoz hasonlíthatók (gondolok itt elsősorban a TPM és a fordulatszámmérőkön gyakran olvasható RPM közti alaki hasonlóságra), ám az a lényeges különbség, hogy ott percenként forog 3-4 ezret a motor, a Twitter felhasználói viszont másodpercenként küldenek több ezer üzenetet. Nem csoda, hogy időnként túlterhelődik a rendszer, s megjelenik a hibabálna.

Mitya: Egy pesti kisfiú emlékiratai

2010-05-31T23:35:00.001+02:00

Május utolsó délutánján, azaz ma mutatták be Kulcsár István Mitya című könyvét a MÚOSZ Vörösmarty utcai székházában. A kötet az Argumentum Kiadó gondozásában jelent meg, s a kiadó igazgatójának elmondása szerint délelőtt még a kötészetben készültek a könyvek, így azon szerencsések közé tartozom, akik elsők között láthatták és vehették kézbe a kész művet.

A bemutatón a szerzőn kívül jelen volt Szűcs Édua is, a kötet illusztrátora. Kettejükkel beszélgetett Kulcsár Katalin, aki csak névrokona Kulcsár Istvánnak (és kollégája, hisz több évtizeden keresztül dolgoztak együtt a Magyar Rádiónál). A beszélgetés kortól függetlenül minden jelenlévőnek szolgált érdekességgel: az ifjabbak sok újat tanultak, az idősebbek pedig felidézhették gyermekkori emlékeiket. Akik eddig nem tudták, most megtudhatták, mit jelentett úri vagy proli gyereknek lenni a múlt század első felében, de fény derült arra is, hogy mit csináltak a milimárik és hogy teltek a mindennapok egy bérházban. A bemutató végén Kulcsár István dedikálta a könyvet.

A Mitya gyerekkönyvnek íródott ugyan, de valójában több nemzedék számára is érdekes lehet, lévén a szerző kisgyerekkorát, azaz a második világháború előtti évtizedet mutatja be, az akkori idők Budapestjéről szól. A mostani gyerekek előtt egy mai fejjel nehezen elképzelhető világot tár fel a kötet, ami szüleik számára szintúgy történelem, ám nagyszüleinek kellemes nosztalgia – így minimum három generáció érdeklődésére számíthat a Mitya.

Akik ma nem voltak ott a MÚOSZ-székházban, még nem késtek le semmiről, Kulcsár úr ugyanis kint lesz a könyvhéten (Szűcs Éduával együtt), s dedikálja a Mityát június 5-én és 6-án az Argumentum Kiadó Vörösmarty téri sátrában 15 és 16 óra között.

Magam ugyan még nem olvastam el a kötetet (tekintve, hogy csak nemrég került a birtokomba), de a bemutatón hallott beszélgetés tükrében bizton állíthatom, hogy nem csalódik, akik a Mitya elolvasása mellett dönt, a könyv témája ugyanis talán még érdekesebb a mai fiatalok és középkorúak számára, mint az eredeti célközönségnek. A szerző személye pedig garancia a minőségre és a történelmi hűségre.

Cosmic 140, avagy a Twitter krémje

2010-05-26T23:16:00.000+02:00

Az Information Architects csapata a közelmúltban leközölt egy térképet, ami a Twitter 140 legbefolyásosabb (azaz legnépszerűbb, legtöbbek által követett) csiripelőjét veszi számba. A térkép érdekessége, hogy az egyes felhasználók planétákként vannak rajta ábrázolva, így az egész leginkább egy bolygórendszer képére emlékeztet. A Cosmic 140 nem csupán a Twitter felhasználók nevét jeleníti meg "bolygójuk" mellett, hanem azt is, hogy mikor kezdtek csiripelni, mi volt az első bejegyzésük, hányadikak a 140-es listán, s átlagban mennyit csicseregnek naponta. A különleges Twitter-térképet a cég ezer példányban tervezi kinyomtatni. A poszterek már előrendelhetők (99 vagy 66 dollárért), s a megrendelők vélhetően nagyon magas minőségű nyomathoz jutnak, az iA ugyanis PDF-formátumban ingyenesen letölthetővé tette a Cosmic 140-t, mondván, hogy az otthoni nyomtatóval papírra vitt Twitter-térkép minősége meg sem fogja közelíteni az általuk készítettet.

Robertson a világbajnok

2010-05-04T19:24:00.002+02:00

A 2010-es Snooker Világbajnokság győztese az ausztrál Neil Robertson. 18 - 13-ra győzte le Graeme Dott-ot, akivel greenwichi idő szerint 0:54-ig játszottak (ekkor a mi közép-európai óráink 1:54-et mutattak). Utoljára 1980-ban volt példa arra, hogy egy a brit szigeteken és Írországon kívülről érkező játékos (a kanadai Cliff Thorburn) nyerje meg a Világbajnokságot. Graeme Dott remekül játszott ugyan egészen a döntőig, ám a fináléban lendületét vesztette. Sokáig fej-fej mellett haladtak: tíz frame után 5 - 5 volt az állás, a huszadikat követően 11 - 9 (Robertsonnak), aztán Dott lemaradt, így a végig magabiztosabb és precízebb Neil Robertson nyerte meg a Világbajnokságot. Robertson első ízben világbajnok, ez tehát karrierjének (eddigi) csúcsa.

Higgins pályafutásának vége?

2010-05-02T13:48:00.000+02:00

John Higgins, a háromszoros snooker világbajnok bundabotrányba keveredett.
Nyilvánosságra került egy videofelvétel, amin tisztán hallható (és látható is), amint Higgins beleegyezik, hogy 300 ezer euró ellenében elveszít négy frame-et az év későbbi szakaszában. Barry Hearn, a snookert felügyelő szervezet elnöke mély megdöbbenésének adott hangot, s hozzátette, hogy egy ilyen szégyenletes eset beárnyékolja a ma kezdődő világbajnoki döntőt is.

Már biztosan tudni, hogy John Higgins-t felfüggesztik.

A skót játékos nagy pontelőnye miatt valamelyik közvetítés alatt azt mondta az egyik kommentátor, hogy a világbajnoki küzdelemből való korai kiesése ellenére Higgins-t már semmi sem menti meg a világelsőségtől a következő szezonban. Úgy tűnik, Higgins mégsem lesz világelső a 2010/2011-es évadban...

Dott és Robertson a döntőben

2010-05-02T00:29:00.000+02:00

Április 17-én még igen távolinak tűnt a 2010-es Snooker Világbajnokság döntője, de mint ahogy az lenni szokott, az idő most is villámgyorsan elrepült, s elérkeztünk a Világbajnokságot és a szezont is záró VB-döntőhöz.

Neil Robertson az elődöntőben 17 - 12-re győzte le Ali Cartert, ezzel az ausztrál karrierje legnagyobb döntőjébe juttatta be magát, lévén Robertson soha korábban nem jutott még ilyen messze a Világbajnokságon. A másik elődöntőt Graeme Dott játszotta Mark Selby ellen, s Dott 17 - 14-re győzte le Selby-t, ezzel a skót játékos 2004 és 2006 után harmadszor is részt vesz a világbajnoki fináléban.

A huszonnyolc éves Robertson egyébként egy huszonhét éves hegemóniát tör meg: 1983-ban fordult elő utoljára, hogy az Egyesült Királyságon és Írországon kívüli játékos jutott be a VB-döntőbe (a kanadai Cliff Thorburn, aki aztán 18 - 6-ra kikapott Steve Davis-től).

A ma délután kezdődő döntőben tehát egy skót és egy ausztrál, azaz Graeme Dott és Neil Robertson küzd majd a világbajnoki címért. Dott egyszer (2006) már meg tudta nyerni a Világbajnokságot, ám ez nem garantálja, hogy másodjára is sikerül neki, mindenesetre azért bizonyára mindent megtesz majd. Robertson nyilvánvalóan nagyon szeretne világbajnok lenni, tehát az ő igyekezete felől sem lehet kétségünk. Hogy melyikük nyeri a találkozót, arra hétfő este derül fény.

Mellesleg ma ünnepli negyvennyolcadik születésnapját Jimmy "Forgószél" White, a hatszoros világbajnoki második, akinek sajnos sosem adatott meg, hogy születése napját egy világbajnoki győzelemmel tegye igazán emlékezetessé.

Snooker VB a negyeddöntők után

2010-04-29T21:02:00.000+02:00

Az idei Snooker Világbajnokság legnagyobb meglepetése minden kétséget kizáróan Steve Davis briliáns szereplése volt, amiről sajnos már múlt időben kell beszélnünk, hisz a hatszoros világbajnok nem jutott tovább az elődöntőbe, de sok csodálkozni való ezen nincs, hisz inkább annak örülhetnek a Davis-szurkolók (akik azért vannak szép számmal), hogy a ma már csak Legenda becenéven futó veterán eljutott a negyeddöntőkig. Neil Robertson volt Davis ellenfele a legjobb nyolc között, s találkozójuk elég egyhangúan zajlott: az ausztrál Robertson 13 - 5 arányban győzte le Davist.

Egy másik, szintén igen népszerű korábbi világbajnok, Ronnie O'Sullivan sincs már versenyben, ugyanis őt is legyőzte negyeddöntős ellenfele, igaz, ez már egy jóval szorosabb mérkőzés volt. A Stephen Hendry-t magabiztosan legyőző Mark Selby volt Ronnie ellenfele, aki 13 - 11-re győzte le a Rakétát. Selby zsinórban hozta az utolsó négy frame-et, ezzel továbbjutván az elődöntőbe. O'Sullivan nem volt elégedett saját játékával, ami érthető is, hisz akár meg is tudta volna nyerni a mérkőzést, ám mégis alulmaradt.

Graeme Dott, 2006 világbajnoka még mindig versenyben van: a skót játékos nagyon szoros negyeddöntőt vívott ugyan, ám végül 13 - 12-re nyert Mark Allen ellenében. Hasonlóan Allister Carter-hez, aki ugyanúgy 13 - 12-re győzte le Shaun Murphy-t. Az idei Világbajnokságon Dott eddig elég jó formában van, Carter győzelme tehát inkább nevezhető meglepőnek, jóllehet, Murphy mostanság nem brillírozik.

Az egyik elődöntőben tehát Neil Robertson és Allister Carter küzd a döntőbe jutásért, a másikban pedig Graeme Dott és Mark Selby. Az elődöntősök közül Dott az egyedüli, aki korábban volt már világbajnok, így hetvenöt százalék az esélye annak, hogy idén új bajnokot avat a Crucible. Carter játszott már döntőt (O'Sullivan ellen), de csúnyán kikapott, mert jellemzően elizgulja a találkozóit. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, Robertson és Selby kerülnek be a döntőbe (ahol aztán Selby-t tartanám a világbajnoki címre esélyesebbnek).

Davis megcsinálta a lehetetlent!

2010-04-25T23:44:00.000+02:00

A most ötvenkét (nemsokára ötvenhárom) éves Steve Davis vitathatatlanul a snooker állócsillaga, s az is kétségtelen, hogy a nyolcvanas évekbeli sikerei rajongók millióit állították mellé, akik még ma is kedvelik a sportág "nagy öregjét", ám mindez mit sem számít a 2010-es Snooker Világbajnokságon, ahol az ellenfelek fittyet hánynak a sporttörténelemre. A második körben Davis a regnáló világbajnokkal, a skót John Higgins-szel került össze, aki ellen a papírforma szerint jóformán semmi esélye nem volt. A mérkőzést megelőzően magam is azt írtam, hogy "[r]eális esélye nemigen van Davis-nek Higgins ellenében". Örömmel jelentem: tévedtem!

Higgins és Davis 13 nyert frame-ig játszottak, így a maximálisan játszható partik száma 25 volt (ennek megfelelően három szakaszban bonyolították le a találkozót). Steve Davis magabiztos kezdéssel megnyerte az első frame-et, de John Higgins nem hagyta elhúzni a hatszoros világbajnokot: az első négy frame-et követően 2 - 2 volt az állás. Davis azonban a huszonöt évvel ezelőtti formáját hozva sorra elkezdte nyerni a partikat, s a nyolcadik frame után már 6 - 2-re vezetett (a hetedik partiban még egy 102-es break-et is lökött)! Az első tizenkét frame után Davis még mindig magabiztosan, 8 - 4-re vezetett. Persze Higgins-t sem kell félteni: a címvédő megkezdte a felzárkózást, s tizennyolc frame-et követően egyenlő volt az állás. Higgins a tizennyolcadikban lökött egy 115-ös break-et, ezzel feljött 9 - 9-re.

A harminckét, profi snookerjátékosként eltöltött év azonban nem múlt el nyomtalanul Steve Davis felett: a veterán játékos egy pillanatra sem rettent meg a hevesen felzárkózó világbajnoktól. Az angol hamarosan ismét átvette a vezetést: húsz frame után Davis 11 - 9-re ellépett Higgins-től. A skót játékos viszont megrázta magát és újból egyenlített: 11 - 11-nél teljesen nyílt volt a küzdelem, mintha csak akkor kezdtek volna játszani. Steve Davis zsenialitása azonban mindent felülmúlt: a hatszoros világbajnok zsinórban megnyerte a következő két frame-et, s ezzel 13 - 11-re legyőzte John Higgins-t!

Hihetetlenül izgalmas csatát vívtak, amely akár döntőnek is beillett volna, pedig csak egy második körös mérkőzés volt. Van még hátra bőven a Világbajnokságból, de annyi bizonyos, hogy ez az egyik legmeglepőbb eredmény. Valószínűleg egy ideig maga Davis sem hitt benne, hogy tényleg nyerhet. De nyert! Egyes spekulációk már a hetedik világbajnoki címét vetítik előre, ami most még természetesen nagyon korai, de ki tudja, ha ilyen jól játszik a továbbiakban is, semmi sem lehetetlen... A magam részéről maximálisan szorítok neki.

Davis továbbjutott a második körbe

2010-04-22T20:20:00.000+02:00

Néhány napja kezdetét vette a Snooker Világbajnokság, mely május elejéig nyújt kiváló szórakozást a dákósportok kedvelőinek.

A regnáló világbajnokot már a legelső nap (ami 17-én, szombaton volt) láthattuk játszani: John Higgins a várakozásoknak megfelelően továbbjutott; 10 - 6 arányban győzte le Barry Hawkins-t. Az első körben személy szerint Stephen Hendry mérkőzését vártam a leginkább, a skótok hétszeres világbajnoka ugyanis egy nagyon fiatal, mindössze tizennyolc éves kínai játékos, Anda Zhang ellen játszott. Hendry kezdett jobban, de aztán Zhang is megcsillantotta játéktudását, s a sportág nagy öregje hirtelen hátrányban találta magát. Hendry hajszál híján kikapott: 10 - 9-re verte meg az ifjú távol-keletit, s a mérkőzés után azt nyilatkozta, hogy fejben már a visszavonulását bejelentő beszédét fogalmazta. Mivel Hendry 1985-ben kezdte meg profi pályafutását és 1990-ben már világbajnoki címet is nyert, valóban csúfos lett volna, ha kikap 1991-es születésű ellenfelétől.

Nem minden korábbi világbajnoknak volt szerencséje az első körben: Ken Doherty (a Világbajnokság 1997-es győztese) 10 - 4 arányban alulmaradt Mark Selby-vel szemben. Pedig az ír annyira örült visszatérésének, hogy bevonulásakor egy csókot nyomott a Crucible Színház padlójára. A jelek szerint hiába. Olybá tűnik viszont, hogy Mark Williams valamelyest átmentette a Kínában mutatott jó formáját, ugyanis az első körben 10 - 5-re verte Marcus Campbell-t. Ugyanez az eredmény született Peter Ebdon és Graeme Dott mérkőzésén: a 2006-os világbajnoki döntő "ismétlése" most sem hozott sok izgalmat, és ezúttal is Dott győzedelmeskedett, ám Ebdon ezúttal nem csak egy meccset (azért a döntő persze nem "csak egy meccs") vesztett el: a következő szezonban minden valószínűség szerint kívül lesz a legjobb tizenhaton.

Ronnie O'Sullivan 10 - 7 arányban legyőzte Liang Wenbo-t; a mérkőzés során illetlen arckifejezést mutatott, amiért megrovásban részesítették. Az eddigi talán legnagyobb hír viszont az, hogy Steve Davis továbbjutott! Az ötvenkét éves angol Mark King-et győzte le 10 - 9-re, így ő a Világbajnokság elmúlt 21 évének legidősebb mérkőzést nyerő játékosa. A következő játékos azonban, akivel Davis megküzdeni kényszerül nem más, mint John Higgins. Reális esélye nemigen van Davis-nek Higgins ellenében, ám kettejük találkozója már csak a nevek miatt is ígéretes. A snooker két nagy bajnokát egy asztalnál látni mindig élmény.

Barry Hearn hozzám szól

2010-04-10T01:24:00.000+02:00

Történt nemrég, hogy David Hendon blogján közölte: hamarosan interjút készít Barry Hearn-nel, a Professzionális Biliárd és Snooker Világszövetség (WPBSA) elnökével. Egyúttal felhívást intézett olvasóihoz, hogy kérdezzenek az elnöktől, ha akarnak. Én természetesen akartam, így hamarjában megírtam az e-mail-t, melyben azt a kérdést tettem fel Hearn-nek, hogy reformtervei közt szerepel-e az európai (mármint kontinentális, tehát az Egyesült Királyságon kívüli európai) versenyhelyszínek számának növelése. Azon szerencsések közé tartozom, akiket Hendon begyömöszölt a rövid interjúba, így Barry Hearn személyesen válaszolta meg a kérdésemet.

Az interjúra írott formában sajnos nem találtam rá, de podcast-ként meg lehet hallgatni. Idekattintva elérhető (csak regisztrált felhasználók számára). Az egészet érdemes meghallgatni, mert a snooker jövőjét tekintve érdekes és fontos dolgokról beszélnek benne. Az én kérdésem viszonylag hamar, másodikként hangzik el. A felvétel negyvenkilencedik másodpercétől az egy perc tizenharmadik másodpercig válaszol az általam feltett kérdésre Hearn. Hallás után megpróbáltam leírni, hogy olvasható legyen azok számára, akik nem tudják letölteni a hanganyagot. Alant látható a nagyjából magyarított kérdés és felelet.

David Hendon: Van egy kérdésünk Magyarországról: Farkas kérdezi Magyarországról, hogy lesz-e Európában több verseny az elkövetkezendő években?
Barry Hearn: Igen, Farkas, lesz. A Pro Tour versenyek között... a júniusban kezdődő Player Tour Championship versenyekkel, amiket most vezetünk be, minimum nyolc Pro Tour verseny lesz Európában, s természetesen itt van még az Európai Bajnokság, ami februárban lesz Németországban.

(A nevem sorrendjét még a britek kedvéért sem cseréltem fel, ezért szólítanak a vezetéknevemen.)

O'Sullivan vakon bízik Hearn-ben

2010-04-07T22:43:00.001+02:00

Csupán néhányat kell aludni az április 17-én kezdődő Snooker Világbajnokságig, amely ugyan hagyományosan a sportág legfontosabb versenye, idén azonban talán egy még jelentősebb esemény követi a május elején záruló sheffieldi tornát. A Világbajnokság után szavazást tartanak: arról kérdezik a játékosokat, hogy támogatják-e a Professzionális Biliárd és Snooker Világszövetség elnökének, Barry Hearn-nek a reformjavaslatait.

Hearn fő reformja a snooker versenynaptárának kibővítésére irányulna, hisz azt szeretné az elnök, hogy több torna legyen a szezonban. Egyes nézetek szerint ez kizárólag a legerősebb játékosoknak lenne kedvező, de Ronnie O'Sullivan úgy véli, hogy mindenkinek Hearn elképzelései mögé kellene állni, mert ez szolgálja a sportág érdekeit. Barry Hearn kategorikusan kijelentette, hogy lemond elnöki tisztségéről, amennyiben a játékosok nem szavazzák meg reformjavaslatait.

Nem csupán több versenyt, de jobb hangulatot is szeretne Barry Hearn, amit zenével kívánna elérni. Tervei szerint a Világbajnokságon a játékosoknak lenne saját bevonulózenéjük, mint az más sportágakban, például az ökölvívásban megszokott. A zenét a játékosok maguk választanák és az lenne hallható a játéktérbe lépésükkor.

Ronnie O'Sullivan messzemenőkig kiáll a szövetség elnökének tervezett újításai mellett. A háromszoros világbajnok nyilatkozatában elmondta, szerinte muszáj megszavazni a javaslatokat, hisz máskülönben elveszítik Hearn-t és az egész reformkidolgozást kezdhetik elölről. Ronnie szerint illendő volna Hearn háta mögé állni, s vakon hinni az elképzeléseinek sikerében.

Williams megnyerte a China Open-t

2010-04-04T19:26:00.000+02:00

Ma ért véget a Pekingben megrendezett China Open elnevezésű snooker verseny, melynek döntőjében Ding Junhui és Mark Williams mérkőztek meg a trófeáért és a győztesnek járó 55 ezer fontért. A mérkőzést Michaela Tabb vezette, s az első kilenc frame nagyon kiegyenlítetten zajlott, lévén 5 - 4-es Ding vezetésnél függesztették fel a mérkőzést. A döntőbéli játék messzemenőkig magas színvonalú volt, hisz a találkozó tizenhat frame-jéből mindössze kettőben nem löktek ötven fölötti break-et. A várható magas színvonal már az első frame-ben körvonalazódott, mikor is Williams egy 110-es break-et lökve megnyerte a parit.

Ehhez persze Dingnek is volt egy-két szava, illetve inkább lökése. Egy remek 127-es, egy 53-as és egy 70-es sorozat 3 - 1-es vezetéshez segítette a hazai pályán játszót kínait. Junhui a szünet után is brillírozott: lökött egy 116-os és egy 82-es break-et, de Williams sem játszott rosszul, igaz, hogy százast nem lökött, "csupán" egy 68-ast és egy 55-öst. A kilencedik frame-nek nagy jelentősége volt, hisz Ding e parti eredményétől függően három vagy egy frame-es előnnyel várhatta a folytatást. Williams is tudta ezt és meg is nyerte a kérdéses frame-et, 5 - 4-nél mentek tehát szünetre, s Dingnek így csak egy frame volt az előnye.

A kétszeres walesi világbajnok a mérkőzés esti szakaszában egy jó kezdéssel megnyerte a tizedik frame-et, ezzel 5 - 5-re egyenlített. Egyenlő állásból később is kijutott a játékosoknak, ugyanis a tizenkettedik frame-ben Ding egy 73-as break-kel 6 - 6-ra egyenlített. Ezt követően viszont egyértelműen Mark Williams pillanatai következtek, olyannyira, hogy Ding a későbbiekben már egy partit sem nyert.

A mérkőzés utolsó négy frame-je alatt Ding mindösszesen 72 pontot tudott gyűjteni. Williams viszont remekül játszott a meccs véghajrájában is, melynek eredményeképp 10 - 6 arányban megnyerte a 2010-es China Open-t. A walesi játékos a mérkőzés után elmondta, hogy csodás érzés az eredménytelen évek után újból nyerni. Nagyon pörgős és színvonalas mérkőzést vívtak, amit Mark Williams abszolút megérdemelten nyert meg, de Dingnek sem kellett szégyenkeznie a honfitársak előtt.

Williams és Ding a China Open döntőjében

2010-04-03T20:34:00.000+02:00

Ding Junhui 6 - 2 arányban felülmúlta Mark Allent a China Open elődöntőjében, így holnap hazai közönsége előtt játszhat Mark Williams ellen. Ding végig nagyon erősen játszott; a harmadik frame-et egy 137-es asztalpucolással nyerte meg, s ekkor már 3 - 0-ra vezetett. Ezt követően egy 67-es break-kel ugyan Allen is felíratta nevét az eredményjelzőre, de Junhui megint megnyerte a következő két frame-et, s így már 5 - 1-re vezetett a hat nyertig tartó találkozón. A hetedik frame-ben Ding nyerésre állt, ám hibázott, így Allen befejezte a partit és ideig-óráig életben tartotta továbbjutási reményeit. A következőben viszont a kínai játékos lökött egy 125-öst, ami stílusos befejezéséül szolgált a mérkőzésnek.

A walesi Williams Ali Cartert győzte le 6 - 4-re az elődöntőben. Pedig az első két frame Allister győzelmével zárult, aztán 3 - 1-re is vezetett Carter, de Williams összeszedte magát és egyenlített, majd egy 62-es break-kel először a mérkőzés során megszerezte a vezetést. A nyolcadik frame után megint egyenlő volt az állás: 4 - 4. A mérkőzés zárószakaszában azonban Mark Williams bizonyult jobbnak, aki a kilencedik és tizedik frame-et zsinórban nyerve maga mögé utasította Ali Cartert és ezzel döntőbe jutott.

Ding Junhui és Mark Williams holnapi mérkőzése igazi csemege lesz, lévén ezen a versenyen eddig mindketten remekül játszanak. Ding helyi játékos, tehát a közönség imádni fogja, de persze Williamst sem kell félteni, hisz a kétszeres világbajnok nem tegnap kezdett snookerezni. Eddig a szezonban Dingnek sokkal jobban ment a játék: a Grand Prix és a UK Championship után ez lesz a kínai harmadik döntője, míg a walesi négy éve nem játszott pontszerző torna döntőjében. Ettől függetlenül bármelyikük nyerhet.

Holnap reggel fél kilenckor érdemes a tévéképernyők elé ülni, ekkor kezdi ugyanis az Eurosport élő közvetítését Pekingből.

A China Open meglepetései

2010-04-03T03:09:00.000+02:00

A snooker legjobbjai jelenleg Kínában mérik össze tudásukat, hisz javában zajlik a China Open. Elsején mások mellett Peter Ebdon és Neil Robertson mérkőztek meg a második fordulóban. Az eredmény valamelyest beillik áprilisi tréfának is, lévén az ausztrál Robertson igen csúnyán, 5 - 1-re kikapott, pedig nem játszott rosszul, hisz maximumot lökött. Ez volt Robertson pályafutásának első hivatalos 147-es break-je, a snooker történetében pedig kereken a hetvenedik. A csodás break viszont csupán egy frame megnyerését jelentette a huszonnyolc éves balkezes számára, ami nem volt elég a címvédő Ebdon ellen. Neil tehát továbbjutás helyett kénytelen lesz beérni a legnagyobb break-ért járó kétezer, és a maximumért fizetett húszezer fonttal. (Feltéve, hogy a vasárnapi döntő végéig nem lök még valaki 147-et.)

Peter Ebdonnak aztán a negyeddöntőben útját állta a helyi Ding Junhui, így kiesett a China Open tavalyi győztese. A hétszeres világbajnok Stephen Hendry sem jutott tovább a negyeddöntőknél: őt az északír Mark Allen ejtette ki. Allen így már az elődöntőben tudhatja magát, ahol Ding Junhui-val kell megmérkőznie a döntőbe jutásért. Könnyű dolga biztosan nem lesz, mert Ding Kínában érzi igazán elemében magát: 2005-ben az ifjú kínai itt aratta első nagy, világhírt hozó győzelmét, amikor a döntőben legyőzte Stephen Hendry-t.

A másik két negyeddöntőben tüköreredmények születtek: mindkét mérkőzés 5 - 1-es eredménnyel ért véget. Az egyik asztalon két angol, azaz Mark King és Allister Carter csatáztak, a másikon pedig Mark Williams és Marco Fu. King-ék csatájából Carter jött ki győztesen; a Kapitány becenévre hallgató angol könnyűszerrel győzte le honfitársát. A walesi Mark Williams pedig hozta azt a lehengerlő precizitást, mellyel fénykorában bírt, s ellentmondást nem tűrő magabiztossággal ejtette ki a Hong Kong-i Marco Fu-t. A kettes számú elődöntőben így egy angol-walesi csatát tekinthetünk majd meg: Ali Carter és Mark Williams vívnak a döntőbe kerülésért. A magam részéről erre az elődöntőre sokkal kíváncsibb vagyok, mint Allen és Ding csatájára. Williams nagyon jól játszott a negyeddöntőben, jó volna még látni tőle ahhoz hasonló snookert.

Az eddigi legnagyobb meglepetést kétségkívül a szabadkártyás Tian Pengfei okozta, aki még az első körben 5 - 3 arányban legyőzte Ronnie O'Sullivan-t, bár talán közelebb állna az igazsághoz az az állítás, hogy O'Sullivan szokásához híven saját magát győzte le. Az első hat frame-ben vegyesek voltak erőviszonyok, 3 - 3-as állásnál viszont Pengfei megnyerte a hetedik frame-et, tehát már csak egy kellett neki a továbbjutáshoz. Úgy tűnt azonban, hogy Ronnie lesz a nyolcadik parti győztese, hisz ugyan pontok tekintetében szoros volt a küzdelem, de O'Sullivan lökött a frame utolsó pillanataiban. Mindkét játékos 57 pontot gyűjtött, de Ronnie-nál volt a játékjog, s le is lökte az utolsó rózsaszínt, neki tehát már 63 pontja volt és az asztalról csak a feketét kellett (volna) eltakarítani ahhoz, hogy egyenlítsen és döntő frame-et harcoljon ki. A pozíció tökéletes volt. Nem is volt kérdéses, hogy a háromszoros világbajnok feljön 4 - 4-re. Ronnie azonban elszúrta! Elég gyengén, és főképp nem elég precízen lökte meg a fehéret, aminek eredményeképp a lyuk szájában maradt a fekete. Tian Pengfei tehát úgy nyerte meg a meccset, hogy azt tulajdonképpen az ellenfele vesztette el.

Tiszta tűz

2010-04-01T13:30:00.007+02:00

Vámos Miklós legutóbbi könyve a Tiszta tűz, amely 2009 októberében jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. Ez Vámos második könyve az Európánál: életműsorozata első darabjaként szintén tavaly jelent meg újra a Félnóta című 1986-os regény, 2010 májusában pedig az elmúlt évek irodalmi beszélgetéseit lezárandó és összefoglalandó fog megjelenni a Kedves kollégák című kötet.

A Tiszta tűz nem regény, hanem novellák és kisregények gyűjteménye, ám nem teljesen megszokott módon. Irodalmi párosok ezek, melyeket a szerző a debreceni páros kolbászhoz hasonlít: lehet, hogy csak egy olyan vékony szál köti össze a két történetet, mint a kolbászokat a bőrke alul, de valami közös van bennük. A Tiszta tűz négy dupla novellát és három dupla kisregényt tartalmaz, amik nem egyformák, ám valamiképpen mégis egybevágók: „Két szemszög, két idősík, két történet ugyanarról az eseményről vagy jelenségről, két vallomás, két főszereplő, ilyesmik." – olvasható a fülszövegben. És valóban.

A kötetet forgatván könnyen támad olyan érzése az embernek, hogy a főszereplő tulajdonképpen a szerző. Vámos Miklós írásainál ezt gyakran említik, s nem kivétel a Tiszta tűz sem. A történetek és kitalálójuk közti hasonlóságra persze csak akkor ismer rá az olvasó, ha valamennyire tisztában van a szerző életútjának főbb állomásaival. A novellákban és kisregényekben megjelenő alakok kísérteties hasonlósága a szerzőhöz azzal magyarázható, hogy Vámos Miklós realista író, tehát igyekszik a lehető legprecízebben megjeleníteni az általa bemutatott élethelyzeteket, amit úgy tud a leghitelesebben megtenni, ha olyasmiről ír, amit igazán jól ismer. Ezért születnek szereplői gyakran vele egy évben, ezért vannak főhőseinek vele azonos számú gyermekei – nem arról van tehát szó, hogy életrajzi ihletésűek volnának a történetek.

Szívesen olvastam ugyan a páros novellákat is, de tetszésemet igazán a dupla kisregények nyerték el. Mindközül a Visz a vonat című a kedvencem, melyben egy magyar férfi svédországi vonatútját tárja elénk a szerző – természetesen két szemszögből. A Reneszánsz egy frankofil magyar franciaországi kalandjairól számol be, mely a különös véletlenek folytán életre szóló barátsággal zárul. A Tiszta tűz záró története a Tiszta pohár címet viseli, főszereplője pedig egy sikeres író. Az idősödő férfit felkeresi addig ismeretlen fiatal rokona, akivel aztán elmélyül kapcsolatuk és igazán fontossá válnak egymásnak.

A Tiszta tűz szimplán is érdekes lenne. Duplán még inkább az. Kettős látással, akarom mondani kétféle nézőponttal ajándékozza meg az olvasót, ami gyakran ad nem várt pluszt az olvasmányélményhez. Ajánlott azoknak is, akik nem szeretik a debreceni párost – a Tiszta tűznek egészen más íze van.

ArcelorMittal Orbit, a londoni olimpia jelképe

2010-03-31T20:10:00.008+02:00

Boris Johnson, London polgármestere nyilvánosság elé tárta az ArcelorMittal Orbit elnevezésű torony terveit, amely a 2012-es olimpiai park jelképéül szolgál majd. Az Anish Kapoor tervezte építmény 115 méterrel fog a földfelszín fölé magasodni, s ezzel Nagy-Britannia legnagyobb szabadtéri műalkotása lesz. A londoni látványosság 22 méterrel magasabb lesz, mint a New York-i Szabadság-szobor, s hozzávetőleg 1400 tonna acélt fognak felhasználni a torony megépítéséhez. A londoniak az Eiffel-toronyra adott brit válaszként tekintenek az ArcelorMittal Orbit-ra.

Az ArcelorMittal Orbit nevét Lakshmi Mittal londoni acélmágnásról kapta, aki főszponzora a 19,1 millió fontos beruházásnak. Anish Kapoor terveiben ötvözte az építészetet a szobrászattal, s ennek eredményeként született meg az ArcelorMittal Orbit, ami a londoni polgármester szerint nemcsak a rómaiak lélegzetét állította volna el, de Gustav Eiffel-ét is. A tervező Bábel tornyához hasonlítja művét: a hosszú, fölfelé ívelő spirál mitikus módon a felhők fölé vágyakozik.

Az ArcelorMittal Orbit várhatóan 2011 decemberében készül el.

Mit jelent az AD?

2010-03-28T21:49:00.008+02:00

Anno Domini, azaz Krisztus után – mondhatnánk, ha az AD legáltalánosabb jelentésére volnánk kíváncsiak. Én azonban máshol akadtam a kétbetűs rövidítésre, s hosszú időn keresztül képtelen voltam megfejteni a jelentését. Egy külföldi órafórumban olvastam (s olvasom azóta is) igen gyakran az AD-t, s ez idáig sejtésem ugyan volt a jelentését illetően, de azt konkrétan nem tudtam volna megmondani, hogy az AD betűösszetételből mit fed az A és mit a D. Arra már rég rájöttem a szövegkörnyezetből, hogy az óraüzlettel van kapcsolatban, de pontosan megfejteni sehogy sem tudtam.

Próbálkoztam szótárral, beütöttem a Google keresőbe is többféleképpen – mindhiába. Már épp megfogalmazni készültem a hozzászólást, melyben kérdésem triviális voltáért elnézést kérve megkérdezem, mégis mit rejt az AD betűszó. Aztán egyszer csak akadt egy derék fórumozó, aki végre nem rövidített, hanem kiírta két szóban: Authorized Dealer, vagyis hivatalos márkakereskedő. Egyszerű és magától értetődő szóösszetétel, de azt hiszem, magamtól soha nem jöttem volna rá.

Davis és Taylor újra megmérkőzik

2010-03-26T19:40:00.006+01:00

Az 1985-ös Snooker Világbajnokság döntőjét 18,5 millióan követték figyelemmel a televízión keresztül. Aki látta (én sajnos nem), biztosan örök élménnyel gazdagodott, hisz az a mérkőzés minden idők egyik legszorosabb végjátékával zárult. A ma már hatszoros világbajnok Steve Davis és a már visszavonult, BBC-nél snooker-szakkommentátorkodó Dennis Taylor között került sor az ütközetre, amely végül Taylor győzelmével zárult, ám nem akárhogy. Az utolsó feketére, sőt mi több, az utolsó utáni feketére is szüksége volt az északírnek a győzelemhez! Dennis Taylor 18 – 17-re győzte le Steve Davist, visszarakott feketével. Nem véletlenül mondják, hogy az élet a legnagyobb rendező, hisz ennél izgalmasabb VB-döntőt tervezni sem lehetett volna.

A Snooker Világszövetség által nemrégiben közreadott hírből kiderül, hogy 2010-ben, a legizgalmasabb döntő huszonötödik évfordulóján a két veterán ismét asztalhoz áll, hogy felelevenítse a negyedszázada vívott legendás mérkőzést. Április 29-én lesz a nagy nap, mikor Steve Davis és Dennis Taylor újból dákót ragadnak a Crucible Színházban. Jóllehet, ezúttal csupán egy frame erejéig. Jó hír a snookert kedvelők számára, hogy e nem mindennapi találkozót teljesen ingyen lehet megtekinteni, igaz, pont emiatt nem egyszerű jegyet szerezni a mérkőzésre: „aki kapja, marja” alapon zajlik a jegykiosztás, nem árt tehát sietni, hisz kétségtelen, hogy az érdeklődés most is nagy lesz. Egy efféle rangadót persze illik leadni a tévének is, tehát azoknak sem kell elkeseredniük, akik aznap nem lesznek ott Sheffieldben. (Ha szerencsénk van, nem focit vagy röplabdát ad Davisék meccse helyett az Eurosport.)

Ralf újabban koncertezik?

2010-03-26T00:35:00.009+01:00

„Schumi öccse turnézik” – olvasom a címet egy napilap által átvett MTI-rövidhír felett. A néhány mondatos hírből azonban mindössze annyi derül ki, hogy az ifjabbik Schumacher idén is a német túraautó-bajnokság (DTM) versenyzője lesz. Túrázik tehát, s nem turnézik. Bár ki tudja, lehet, hogy Ralf titokban az előadó művészettel is próbálkozik, mert abban még lekörözhetné bátyját.

Izgalmas párosítások a Snooker VB-n

2010-03-19T11:53:00.011+01:00

Április 17-én újból megtelik világklasszis snooker-játékosokkal a Crucible Színház Sheffieldben, akik több mint két héten át ádáz küzdelmet folytatnak majd a hőn áhított világbajnoki címért.

A 2010-es Snooker Világbajnokság azért némiképpen odébb van még, hisz a szezont hagyományosan záró s egyben a sportág legjelentőségteljesebb mozzanataként is szolgáló sporteseményt megelőzi a néhány nap múlva (március 29-én) kezdődő China Open, ám nemrégiben közreadták a sheffield-i torna sorsolását, amire rápillantván minden bizonnyal VB-láz fogja el a legtöbb snooker-rajongót.

Az egyik legfőbb hír a VB-selejtezők kapcsán, hogy Steve Davis sikeresen vette az összes akadályt és ott lesz a Világbajnokságon! A most ötvenkét éves (augusztus 22-én már ötvenhárom) hatszoros világbajnok ellenfele Mark King lesz, aki a maga tizenkilenc profik között eltöltött évével szintén a rutinos rókák közül való. Steve Davis eredménye nemcsak azért bravúros, mert a legjobb tizenhaton kívülről (jelenleg a huszonharmadik) beverekedte magát (miközben Jimmy White és John Parrott – a két másik veterán – elbukott a tornán való részvételhez vezető úton) a Világbajnokságra, hanem azért is, mert Davis az idén jubilál: ez lesz a harmincadik (!) Világbajnokságon való részvétele. A hetedik VB-címében való reménykedés véleményem szerint a realitásoktól kissé elrugaszkodott volna, de ha hozza a selejtezőkön mutatott formáját, akkor a kora ellenére jól szerepelhet, hisz tudjuk, az ő erőssége (mostanság) a játék közbeni maximális összeszedettség. Egy negyed- vagy esetleg elődöntő pedig igen jól jönne a snooker „nagy öregjének”, hisz a Világbajnokság a szezonzáró torna, s mint mindenkinek, neki is nagy szüksége van a ranglistapontokra.

John Higgins a regnáló világbajnok, akinek alighanem mindenki megnehezíteni igyekszik majd címvédését. Az első körben Barry Hawkins próbálja útját állni a Wishaw-i Varázslóként is emlegetett háromszoros világbajnoknak – erre a mérkőzésre mindjárt az első napon sor kerül majd. John Higgins mostanság kétségkívül jó formában van, hisz a január végi Welsh Open-en az elődöntőben Ronnie O’Sullivan-t győzte le 6 – 4-re, a döntőben pedig Ali Cartert még ennél is könnyebben 9 – 4-re, ám eme jó formáját valamiképpen át kell mentenie a Világbajnokságra (ami azért mindig más, mint a többi pontszerző verseny, s mindig nehezebb). Higgins egyébként május 18-án lesz 35 éves. Hogy milyen ajándéknak örülne leginkább, azt nem tudhatjuk, de egy negyedik világbajnoki cím (amit kicsivel korábban, 3-án szerezhetne meg, lévén akkor ér véget a Világbajnokság) valószínűleg megtenné ajándék gyanánt. A játékostársak persze biztosan nem lesznek olyan figyelmesek és előzékenyek, hogy Higginst komolyabb küzdelem nélkül a döntőbe engedjék.

Ronnie O’Sullivan elsőkörös ellenfele Liang Wenbo lesz. Bizonyára ez az egyik leginkább várt mérkőzés (az első körből), lévén O’Sullivan mindig közönség kedvenc. Azt azonban, hogy képes-e legyőzni ellenfelét, senki sem tudhatja, hisz istenadta tehetsége meglehetős szeszélyességgel párosul. Mindennek ellenére nyilvánvalóan az angol a mérkőzés esélyese, de a papírforma borulhat.

Véleményem szerint kivételesen nem Ronnie O’Sullivan mérkőzése lesz a legérdekesebb az első körben, hanem Stephen Hendry-é. A hétszeres világbajnok Hendry ugyanis nem mást kapott ellenfeléül, mint az abszolút pályakezdő Anda Zhang nevű ifjú kínait. Zhang 1991. december 25-én született, tehát szemtelenül fiatal. De ne gondoljuk egy pillanatig sem, hogy egy tejfeles szájú tizennyolc éves nem képes legyőzni a sportág legeredményesebb játékosát, hisz ilyenre már volt példa: 2005-ben Ding Junhui éppen a tizennyolcadik születésnapját ünnepelte, mikor a China Open döntőjében összekerült Stephen Hendry-vel és legyőzte a legendát. Ennek megismétlődése nyilvánvalóan nem nagyon valószínű, Hendry viszont bizonyára izgul majd a mérkőzés előtt, hisz másodjára is áldozatul esni egy kínai tinédzsernek igazán nem volna hétszeres világbajnokhoz méltó.

Stephen nevű játékosból egyébként nem lesz hiány az idei Világbajnokságon, hisz Hendry mellett asztalhoz áll majd Maguire és Lee is – kettejük találkozója a Stephen-ök harca lesz, melynek ugyan Maguire az esélyese, ám a börtönből nemrég kiengedett Lee (fogadási csalás gyanúja miatt töltött egy éjszakát rácsok mögött februárban) talán összekapta magát és ezúttal megmutatja, hogy nemcsak testtömegben, de játéktudásban is skót ellenfele fölött áll. Azonban ez nem lesz könnyű, hisz a világranglista második Maguire a szívós játékosok közé tartozik, s mindezen felül még igen precíz is.

A negyvenéves Ken Doherty az utóbbi időben csúnyán lecsúszott a ranglistán: jelenleg a negyvennegyedik. Játszani viszont természetesen nem felejtett el az 1997-es ír világbajnok, hisz újból bekvalifikálta magát a világbajnoki címért zajló küzdelembe. Ellenfele Mark Selby lesz, a másik közönség kedvenc (O’Sullivan mellet). Selby vitathatatlanul a mai snooker egyik legtehetségesebb résztvevője, noha VB-címmel még nem rendelkezik – de ki tudja, talán pont idén változtat ezen. Kettejük között komoly küzdelmet valószínűsítek, hisz Doherty kiemelkedően szívós, soha sem adja fel győzelmi reményeit; Selby viszont hajszálpontos és nagyon break-erős. Két ilyen játékos várhatóan lebilincselő csatát produkál majd.

Akik látták a Jan Verhaas vezette 2006-os világbajnoki döntőt, azóta sem feledik. Akik pedig nem látták, bizonyára azt hiszik, hogy az akkor látott sportteljesítmény lenyűgöző volta miatt említem, ám tévednek. A 2006-os VB-döntőre Peter Ebdon és Graeme Dott között került sor, s ez a mérkőzése egyike volt a snooker történetének legunalmasabb és legeseménytelenebb ütközeteinek. A hajnalig tartó közvetítést végignézni már-már kínszenvedés volt, így Dott kései győzelmének alighanem mindenki örült (talán még az Ebdon-drukkerek is), hisz azzal vége szakadt a meccsnek. Sajnos a sorsolás úgy hozta, hogy 2010-ben a Világbajnokságon újból megmérkőzik Ebdon és Dott. Mindenképpen pozitívum viszont, hogy már az első körben letudják a mérkőzést, így kizárt, hogy a torna későbbi, érdekesebb szakaszát mérgezzék meg játékukkal. S ha szerencsénk van, a tévé sem közvetíti csatájukat, hisz bárki játszik is velük egy időben a másik asztalon, kizárólag érdekesebb lehet.

Az idei Világbajnokság első köre módfelett izgalmasnak ígérkezik tehát. Ha már az első néhány mérkőzés ilyen érdekes lesz, mit várhatunk a döntőben? Nos, ez nyilván a további fordulóktól is függ, de azt hiszem, nincs okunk borúlátónak lenni a kilátásban lévő izgalmak és a minőségi snooker reményének tekintetében.

Itt az első hibrid Ferrari!

2010-03-04T00:34:00.008+01:00

Kár volna tagadni, hogy a teljesítményhajhász sportautó-gyártással kevéssé tűnik összeférhetőnek a manapság egyre hangsúlyosabb környezetvédelem. Az olasz sportautókról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy pirosak, gyorsak és rengeteget fogyasztanak. Ez nem fér össze a környezetet védő, alacsony fogyasztású hibridek korszerűnek tetsző képével – azaz nem fért össze, idáig. Az olasz autógyár ugyanis a Genfi Autószalonon bemutatta első hibrid modelljét, a Ferrari 599 HY-KERS-t.

A Forma-1 nézői számára ismerősen hangzik a KERS (Kinetic Energy Recovery Systems – azaz kinetikus energia visszanyerő rendszer), lévén ez az a 2009-ben bemutatott és használt rendszer, amely az autók fékezési energiáját felhasználva töltött egy akkumulátort, amiből így később energiát nyertek vissza.

A Forma-1-es tapasztalatokat felhasználva a Ferrari most egy utcai koncepcióautóba ültette át a KERS-t, ám terveik szerint néhány éven belül beindítják a hibrid modell sorozatgyártását. (Pechjükre 2010-ben nem lesz KERS a Forma-1-ben, hisz tavaly túlontúl költségesnek és kiforratlannak bizonyult, ezzel tehát egy igen értékes tapasztalatforrástól esik el az olasz gyár.)

Arról persze szó sincs, hogy a japán autókhoz hasonló városi cirkálóval állt volna elő a Ferrari: az a száz lőerő, amit a 650 voltnyi visszanyert elektromos energia szolgáltat valósággal eltörpül a most leleplezett modell hatliteres, V12-es benzinmotorja által biztosított erő mellett.

Ha tehát nem hagy fel a Ferrari az utcai hibrid fejlesztésével, akkor néhány éven belül valóra válhat a hibrid sportautó sorozatgyártása, ami ugyan egy meglehetősen abszurd elképzelés, az autógyártás szempontjából viszont kétségkívül forradalmi. A fő kérdés mégis az, hogy a Ferrarikat vásárló brazil gyémántkereskedőket és arab olajmágnásokat vajon mennyire izgatja a környezetvédelem?

Kosztolányi és a Twitter

2010-02-10T23:24:00.005+01:00

A közösségi média biztosította online térben való jelenlét ma már hazánkban sem számít földöntúli tevékenységnek, melyet kizárólag a megszállott technikabolondok űznek. Itthon ugyan talán még mindig nem a Twitter a legnépszerűbb közösségi médium, ám kétségtelen, hogy a magyar csiripelők száma felívelőben van. A tweetek írói bizonyára mind átesnek egyfajta csirip-evolúción, melynek során elsajátítják, miként csökkenthetik úgy a karakterszámot, hogy a száznegyven leütéses limit betartása ne vegye el a közvetíteni kívánt üzenet információtartalmát. Ez gyakran kifejezetten nehéznek bizonyul.

Pedig sokszor igen jól jön, ha az ember elhagyja az elhagyhatót. A sallangmentes írásmód lehetővé teszi, hogy ne sikkadjon el a lényeg – ez járhatott a Twitter alkotóinak fejében is, midőn életre hívták az információközlési forradalmat hozó szolgáltatást. A Twitter működési elve persze nem új keletű; irodalmunk nagyjai közül is akad, aki sok évtizeddel a Twitter megjelenése előtt rámutatott a sallangmentes közlésmód fontosságára. Kosztolányi Dezső 1932 novemberében írt egy esszét a Pesti Hírlapba Egy és más az írásról címmel, melyben nem győzi bátorítani az olvasót mondanivalójának egyszerűsítésére. Kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy Kosztolányi fektette le a Twitter alapjait, bár elég valószínűtlen, hogy erről tudomása volna a csiripelő San Franciscó-i alapítóinak.

„Az írást is akkor kell abbahagyni, mint az evést: amikor legjobban esik. Tehát ahol szükségét látod, húzz egyet-mást. Hogy mit? Ilyesmire bajos felelni. A mi mesterségünkben rombolni annyi, mint alkotni. Hidd el, nincs nagyobb művészet a törlésnél. Én, ha tőlem függne, az iskolában ezt előbb tanítanám, mint a fogalmazást. Végre az alkotás is ezzel kezdődik. Elhagyunk valamit, ezer millió dolgot, melyet mellékesnek tartunk, és kiemelünk valamit, egyetlenegy dolgot, melyet fontosnak tartunk. Aki tudja, hogy mit ne mondjon, az már félig-meddig tudja, hogy mit mondjon.
[…]
Éppígy cselekszik az is, aki papír vagy pénz híján kényszerül rövidségre. Még sohase olvastam egy sürgönyben, hogy valaki a nagy Élet csókos lovagjának vagy új utak bús szent apostolának nevezte volna magát, abból az egyszerű okból, hogy mert ezek a zöldségek helyet foglalnak a papíron, és pénzbe kerülnek a sürgönyhivatalban. Aki kedvesével egy vidéki pályaudvaron akar találkozni, ezt sürgönyzi: ‛Esti gyorssal érkezem, várj a kijáratnál.᾽ Ez a legszebb líra, csupa szerelem és csók, emellett világos, célratörő is, mintaképe a jó fogalmazásnak.”
(Pesti Hírlap, 1932. november 27.)

Ha Kosztolányi Dezső ma köztünk lenne, valószínűleg használná a Twittert, hisz fentebb idézett sorai lényegében a csicsergő alapfilozófiáját vázolják fel. (Vajon hány követője lenne? És megkapná a személyazonosságát igazoló „Verified Account” plecsnit?) Kezdetben akadt néhány hangos vélemény, melyek szerint a Twitter – elsősorban természetesen a szigorú karakterlimit miatt – nem alkalmas lényegi információértékkel bíró üzenet közvetítésére. Az idő viszont nem igazolta e nézetek képviselőit, hisz a Twitter meglepő gyorsasággal vált meghatározóvá az információközlés számos területén.

A Twitter sikerének titka – az interaktivitáson felül – a rövidség által biztosított lényegre törés, melyre Kosztolányi Dezső jóval a számítógép és az internet megjelenése előtt rámutatott. A tömör információközlés napjainkban is éppoly hatékony és népszerű, mint Kosztolányi idejében volt.

Ha ébren van a gyerek, akkor a neten lóg

2010-01-31T16:20:00.005+01:00

A New York Times nemrégiben beszámolt egy az ifjúság médiafogyasztási és internetezési szokásait górcső alá vevő kutatásról, ami azzal a meglepő eredménnyel zárult, mely szerint az átlagos amerikai fiatal lényegében minden ébren töltött percét (leszámítva az iskolapadban végigült órákat) valamilyen elektronikus eszköz használatával tölti. A nyolc és tizennyolc év közöttiek több mint napi hét és fél órát töltenek az okostelefonjaik, számítógépeik, televízióik és egyéb elektronikus berendezéseik használatával. (És ebbe még nincs beleszámolva az a másfél óra, amit az ifjak üzenetek írásával töltenek, vagy a másik félóra, amit telefonálással.) Öt évvel ezelőtt még „csupán” hat és fél órát szántak napjukból ugyanilyen célokra.

Tisztán látszik tehát, hogy az amerikai tinédzserek médiafogyasztása meglehetősen heves, további lényeges jellemzője pedig, hogy többcsatornás, hisz azért még csak-csak nézik a tévét, ugyanakkor rengeteget interneteznek és telefonjaik segítségével is folyamatosan róják az információs szupersztráda mérföldjeit. Az 1999 és 2004 közötti időszakhoz képest ugrásszerűen megnőtt a fiatalok által médiafogyasztással töltött idő, ami nagyban köszönhető az internetet a zsebekbe és már az ágyakba is elvivő okostelefonok utóbbi években való nagymértékű elterjedésének.

A tanulmány egyik szerzője néhány évvel ezelőtt már úgy vélte, hogy az online médiafogyasztás elérte a csúcspontját, lévén látszólag nem állt rendelkezésre több szabad óra, amit az ifjúság internetezéssel tölthetett volna. Ez azonban téves megállapítás volt, hisz azóta egy kerek órával nőtt az erre szánt idő. Az amerikai fiatalok átlagosan napi két órát töltenek el a mobiljuk segítségével zajló médiafogyasztással, s további egy órát szánnak a „régi” tartalmakra, úgymint tévénézés és zenehallgatás (bár utóbbit is hajlamosak valamely modern csatornán keresztül tenni). A kutatás azt is kimutatta, hogy a fiatalok már többet használják zenehallgatásra, különböző játékokra és videók nézésére okostelefonjaikat, mint telefonálásra.

A technikai eszközök ilyen mértékű térhódítása természetesen erős hatással van mindennapjaikra: a legtöbb időt (nem ritkán több mint napi tíz órát) médiafogyasztással töltők iskolai teljesítménye gyenge ahhoz a 23 százalékhoz viszonyítva, akik csak napi három órát vagy kevesebbet töltenek el ugyanígy. A többet internetezők hajlamosabbak voltak magukat unatkozónak vagy szomorúnak vallani. A kutatók az elhízással is összefüggésbe hozzák a nagyszámú online töltött órát.

Egy ilyen jellegű tanulmányt természetesen nem lehet hosszútávon időszerűnek tekinteni, lévén a vizsgált csoport szokásai folytonosan változnak. A Twitter például még nem is létezett, amikor az első felméréseket végezték a kutatást vezetők. A mobiltelefon-gyártók és a szolgáltatók örülhetnek leginkább e felmérés kapcsán, hiszen megerősítettnek látszik az egy ideje már hangoztatott jóslat, miszerint az elkövetkező években egyre nagyobb hangsúly helyeződik az okostelefonokra és az azokon való tartalomfogyasztásra.

Vámos Miklós 60 éves

2010-01-29T11:46:00.006+01:00

A matematika sosem tartozott az erősségeim közé, ezért világéletemben kedveltem a kerek dátumokat. Szeretem a kerek éveket (úgymint 2000 és 2010), a nullára és ötre végződő évben gyártott autókat (könnyű kiszámolni, hány éves), és a kerek évben született embereket.

Vámos Miklós 1950. január 29-én született, tehát ma ünnepli hatvanadik születésnapját. Budapesten látta meg a napvilágot, s szüleitől a Tibor keresztnevet kapta, amit tizenkilenc évig használt, mielőtt Miklóssá lett. Írói munkásságát Vámos már jogi diplomájának megszerzése előtt elkezdte, először 1969-ben jelent meg nyomtatásban: tavaly ünnepelte írói munkásságának negyvenedik évfordulóját (melynek kapcsán jelenlegi kiadója, az Európa el is kezdte megjelentetni életműsorozatát).

1988 és 1990 között Fulbright-ösztöndíjasként tanított amerikai egyetemeken, hazatértét követően pedig az irodalommal kevésbé szoros barátságban lévők körében is ismertségre tett szert a kilencvenes években a Magyar Televízió műsorán sikerrel futó tévéműsoraival (Rögtön, Lehetetlen, 2 ember). Ekkor ismerhettük meg az író fizimiskájához elválaszthatatlanul kötődő bőr kézitáskát is, ami egyébként már jócskán harminc fölött jár.

Vámos Miklósnak eddig 33 kötete jelent meg, melyeknek egy része külföldön is igen sikeres: legnépszerűbb talán az Apák könyve, amely már kilenc országban megjelent, rendszerint osztatlan sikert aratva. Legutóbb épp az Egyesült Államokban mutatták be, melynek kapcsán a New York Times kritikusa igen dicsérő szavakkal illette a művet (s a kiadónak intézett szavakkal zárta kritikáját: kérünk még!).

A magyar írók közül talán Vámos Miklós büszkélkedhet a legintenzívebb online jelenléttel, hisz az elsők között indított saját honlapot, ahol bármely olvasója kommunikálhat vele. Beszélgetéseit pedig nemcsak tévéműsoraiban, de élőben is lehet látni: az Alexandra Pódiumon a magyar irodalom jeles képviselőivel folytatott beszélgetéseket, a Vámos Klub című műsor keretében, már több mint hetven alkalommal.

Ma ünnepli tehát hatvanadik születésnapját Vámos Miklós, korunk egyik legsokoldalúbb írója. Kívánjunk neki nagyon boldog születésnapot, jó egészséget és még legalább ennyi alkotóévet!